Heves és Nógrád megye határán bizonyosan már nem csak vendég az európai barnamedve. Az ez évi adatok alapján a szakemberek azt állítják: megtelepedett nálunk.
Nemrég a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága szervezett konferenciát, ahol elhangzott: megtelepedett hazánkban az európai barnamedve, s jelenléte előbb-utóbb konfliktusok kialakulásához vezethet. Egyes szakértők a medve szlovákiai állománynagyságának ismeretében a faj terjeszkedését már előre jelezték.
Az elmúlt években Észak-Magyarország egyre több pontján észlelték a barnamedvék életnyomait. Nemcsak jellegzetes lábnyomokról van szó, magát az állatot is sikerült már megfigyelni.
Sulyok József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI) Természet-megőrzési Osztályának vezetője ezt megerősítette, s lapunkat arról tájékoztatta: most már tény, hogy a két megye – Nógrád és Heves – határán él egy kifejlett, felnőtt barnamedve. Több észlelés is befutott az ottani vadásztársaságokhoz: a vadászok a vadetetőknél több ízben is látták az állatot.
– Az igazgatóságnak egyelőre csak egy medvéről van tudomása, de nem kizárt, hogy több társa is követi őt. Ahol számítani lehet az állat felbukkanására, az az észak-hevesi terület, Istenmezeje-Szederkénypuszta, Erdőkövesd, Pétervására és Ivád környéke, a szomszédos megyében Cered, Szilaspogony, Bárna, Zabar és Mátraszele vidéke. Korábban, nyár elején, lapunk is írt arról, hogy Istenmezején már találkoztak egy medvével, és felhívták a lakosság figyelmét a veszélyre.
A BNPI szakembere hangsúlyozta: nem kell pánikba esni, csupán a viselkedésünkön szükséges módosítani, illetve betartani bizonyos szabályokat, hogy mi a teendő, ha mégis összefutunk az egyébként rejtőzködő életmódot folytató állattal. A medve a szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet tőle. Csak „szorult” helyzetben vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást. Fontos kiemelni, hogy a barnamedve fokozottan védett, kiemelt közösségi jelentőségű faj, engedély nélküli kilövése bűncselekmény.
A medve, a tévhitekkel ellentétben, nem ragadozó, hanem mindenevő, táplálékának 70 százaléka növényi eredetű. Egyaránt kedveli az erdei gyümölcsöket, a terméseket, a fűféléket, a gyökereket, a rovarokat, a kis- és a nagyobb termetű emlősöket is, de a húst és a dögöt sem veti meg. Bármelyik napszakban aktív lehet, mégis leggyakrabban reggel és este táplálkozik, a nap fennmaradó részét a vackában tölti. Naponta több tíz kilométeres távolságokat is megtesz. Téli nyugalmi időszakára jellemző, hogy nem alszik valódi téli álmot, gyakran felébred.
Sulyok József elmondta: a BNPI hamarosan tájékoztatja az érintett helyhatóságokat is, mivel előkészület, elővigyázatosság szükséges az esetleges problémák megelőzéséhez. Például fokozott védelmet igényelnek az állatállományok, a méhkaptárak és a mezőgazdasági termény, szükség van a megfelelő hulladékkezelésre is. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. Nagyon fontos, hogy semmilyen módon ne csalogassuk magunkhoz a medvét.
A medve nem játék, el kell őt kerülni!
A medve indokolatlanul nem támad rá az emberre, sőt, messze elkerüli. Ha erdőben járunk és úgy gondoljuk, hogy bármikor felbukkanhat, keltsünk magunk körül zajt, fütyüljünk. Ha mégis medvével találkozunk, akkor távozzunk feltűnés nélkül. Ha észrevesz, ne próbáljuk elzavarni, s ne nézzünk a szemébe, ugyanakkor ne fordítsunk hátat az állatnak. Ha a medve mégis odajön hozzánk, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjunk mozdulatlanul. Kutyasétáltatás, kutyával való vadászat esetén is veszélyes helyzet alakulhat ki, ha a medve elől menekülő kutya a gazdához fut vissza – akár az őt követő állat kíséretében.