NYITÓ OLDAL RÓLUNK SZABÁLYZATUNK AZ ALAPÍTVÁNYUNKRÓL FELADATUNK RENDEZVÉNYEINK
 
 

 

 

Szervezeti és Működési Szabályzat


I. ÁLTALÁNOS RÉSZ


  1. Az óvoda


OM-azonosítószáma: 031349

neve: Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda

rövidített neve: Napköziotthonos Óvoda

székhelye: Pétervására, Kossuth út 1.

Tagintézménye 1: Ivádi tagóvoda

telephelye: 3248.Ivád, Dózsa György út 1-3.

Tagintézménye 2: Váraszói tagóvoda

telephelye: 3254.Váraszó, II.Rákóczi Ferenc út 1.

Tagintézménye 3: Erdőkövesdi tagóvoda

telephelye: 3252. Erdőkövesd, Petőfi Sándor út 2.

Típusa: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. ( XII.30.) Korm.Rendelet 12.§.-ának ( 3.) bekezdés b.pontjában meghatározott helyi önkormányzati költségvetési szerv, alapfokú nevelési-oktatási intézmény.

Alaptevékenysége: Az alapfokú oktatás, mint az oktatás első szintje ( TEÁOR: 80.10).


Törzskönyvi nyilvántartási szám: 379359-2-04

számlaszáma: OTP Bank Rt. 15379353-2-10

Adószáma: 15379353-2-10

Alapításának időpontja: 1998.02.26.



  1. Az óvoda


fenntartója és felügyeleti szerve: Pétervására Város Önkormányzata

alapító okiratának száma, kelte: módosításokkal egységes szerkezetben kiadva 51/2007 ( VIII.30.) számú határozat

működési körzete: a fenntartó által kijelölt utcákkal határolt városrész

csoportszáma: székhelyén: 3

telephelyein: 3

maximális gyermeklétszám: székhelyén: 75

telephelyein: 75



3. Az óvoda jogállása


Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Önálló jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló költségvetési szerv, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. Alapvető célja, a társult önkormányzatok közoktatási feladatainak egy intézményben történő ellátása.

Alaptevékenységét Pétervására Város, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád, Kisfüzes községek Önkormányzatainak Képviselőtestülete által közösen meghatározott költségvetésből látja el.


Az intézmény nem alanya az ÁFÁ-nak. Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

4. Az óvoda alapfeladata


Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.

Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.


Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelési országos alapprogramjára épülő – a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott – helyi óvodai nevelési program alapján folyik.



  1. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok:


  • a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény

  • az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet

  • a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény

  • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet


A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen:


  • a közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet

  • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

  • az 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet

  • a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet



II. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE


  1. Szervezeti felépítés

Vezető beosztások:

magasabb vezető beosztású: óvodavezető

vezető beosztásúak: a) a székhelyen működő óvodavezető-helyettes, aki ellátja az általános helyettesi feladatokat

b) tagintézmény-vezető (óvodavezető-helyettes)

2. Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott és a tagóvodában foglalkoztatott közalkalmazottak.

3. Az óvoda nevelőtestületét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. A székhelyen, valamint a tagóvodában működő óvodapedagógusok önálló közösséget is alkothatnak.

4. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására a székhelyen és a tagóvodában.

5. Az óvoda minőségfejlesztési csoportjának tevékenysége egységesen fogja át a székhely- és a tagóvoda tevékenységét.

6. Az óvoda székhelyén és a tagóvodában a dajkák önálló csoportot alkotnak.

7. Az adminisztrátor az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg.

8. Kisegítő alkalmazott: mosónő



III. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA


1. Vezetők közötti feladatmegosztás


1.1 Óvodavezető: az óvoda egyszemélyi felelős vezetője.

 

Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg.


a) Az óvodavezető felelős


    az óvoda szakszerű és törvényes működéséért,

    a takarékos gazdálkodásért,

    a pedagógiai munkáért,

    az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért,

    a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért,

    a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

    a gyermekbalesetek megelőzéséért,

    a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

    a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

    a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért,

az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért,

    a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért,

    az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett,

    jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért;


b) gyakorolja a munkáltatói jogkört;


c) dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe;

d) képviseli az intézményt;

e) az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja;

f) feladatkörébe tartozik különösen:


  • a nevelőtestület vezetése,

  • a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése,

  • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése,

  • a minőségfejlesztési rendszer kiépítése és működtetése,

  • az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi-gazdasági feladatokban való megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés,

  • a közalkalmazotti tanáccsal, a roma kisebbségi önkormányzattal, a Gyermekkert-Alapítvánnyal, a szülői szervezetekkel való együttműködés,

  • a gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg,

  • a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,

  • a gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése,

  • a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők azt igénylik,

  • a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul,

  • az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal,

  • az igazgatási feladatok ellátása, így különösen:

– az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte,

– a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele,

– a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja;

g) kizárólagos jogkörébe tartozik:


  • a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a tagóvodában foglalkoztatottak tekintetében a tagóvoda-vezető véleményének kikérésével,

  • a kötelezettségvállalás,

  • a kiadmányozás (aláírás),

  • a fenntartó előtti képviselet;


h) közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyetteseket (az általános helyettest és a tagóvoda-vezetőt), az adminisztrátort, kisegítő alkalmazottat.


    1. Az általános óvodavezető-helyettes


a) Az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az óvodavezető helyettesítését.

Az óvodavezető tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az óvodavezetőt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét.


b) Közreműködik


  • a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében,

    • a tagóvodával való együttműködésben,

    • az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

    • gyermekvédelmi felelősi feladatok ellátásában a székhelyen: a gyermeket veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.


    c) Közvetlenül végzi


    • a dajkák munkájának irányítását a székhelyen,

    • a helyettesítés-kijelölést a székhelyen.


      1. A tagóvoda-vezető (óvodavezető-helyettes)


    a) Az óvodavezető irányítása mellett szervezi a tagóvoda munkáját.

    b) Ellátja mindazon tevékenységeket a tagóvoda tekintetében, mint amelyek a székhelyóvodában az általános helyettes feladatai.

    c) Szoros kapcsolatot tart a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbítását a tagóvodában.



      1. A vezetők közötti együttműködés


    • közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható,

    • rendszeresített formája minden hónap első hétfőjén tartott vezetői megbeszélés.



    3. A helyettesítés rendje


      1. Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén az általános helyettese helyettesíti az 1.2 pontban írtak szerint.

    3.2 A tagóvoda-vezetőt akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodapedagógus helyettesíti.


    3.3 A reggel 7 órától 8 óráig, illetve a 16 órától 17 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok.


    4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

    4.1 Az óvoda nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.

      1. Nevelőtestületi értekezletet kell tartani:


    • a nevelési program és módosítása elfogadására,

    • a Szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására,

    • a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására,

    • az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására,

    • a házirend elfogadására,

    • az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására,

    • az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására,

      • jogszabályban meghatározott esetekben.



        1. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha

      • az óvodavezető összehívja,

      • a nevelőtestület egyharmada kéri,

      • szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta.


      4.4 A székhelyóvoda és tagóvoda nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik.


      4.5 Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, az ügyintéző és a kisegítő dolgozók együttműködését.


      4.6 Alkalmazotti értekezletet kell tartani:

      • a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá

      • az óvodai minőségirányítási program elfogadására.


      4.7 Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely- vagy csak a tagóvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet.


      4.8 A dajkák munkaértekezleteit az általános óvodavezető-helyettes, illetve a tagóvoda-vezető hívja össze havonta az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze.


        1. A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével.




      5. A tagóvodával való együttműködés és kapcsolattartás rendje, formája


      5.1 A tagóvoda-vezető részt vesz a havonta rendszeresen tartott vezetői értekezleteken, ez alkalommal beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat.


      5.2 Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, a tagintézményben folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az óvodavezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja.


      5.3 A tagóvoda-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon.


      5.4 Az óvodavezetőt meg kell hívni a tagóvodában tartott értekezletekre, ezenkívül ellenőrzési terve alapján vagy szükség szerint esetenként látogatja a tagóvodát.


      5.5 Az óvodavezető és a tagóvoda-vezető együttesen felelnek azért, hogy a tagóvoda pedagógusait, illetve gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak a tagóvodához, és azokat az érintettek megismerjék.


    • 5.6 Az óvodavezető és a tagóvoda-vezető a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon- és e-mail-kapcsolatban állnak egymással.



      6. A vezetők, valamint a szülői szervezet (közösség) közti kapcsolattartás formája


      6.1 Az SZMK-val való együttműködés szervezése az óvodavezető feladata. Az óvodavezető és az SZMK elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az óvodai munkaterv és SZMK munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az SZMK működési feltételeinek biztosításáról az óvodavezető gondoskodik.


        1. Az SZMK elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben az SZMK egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. A meghívókhoz mellékelni kell az előterjesztés írásos anyagát.


      Az SZMK egyetértési jogot gyakorol

      • az SZMSZ elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben,

      • a házirend elfogadásakor.


      Az SZMK véleményét be kell szerezni

      • a minőségirányítási program elfogadása előtt,

      • a nevelési program elfogadása előtt,

      • a nevelési év rendjének elfogadása előtt.


      6.3 Az SZMK javaslattevő jogkörrel rendelkezik

      • az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

      • az óvoda irányítását, a vezető személyét,

      • az óvoda egészét vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben.


      6.4 Az óvodai szintű szülői szervezet (közösség) vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezetőhelyettes tart kapcsolatot.


      6.5 A tagóvoda-vezető a tagóvoda szülői szervezetével közvetlen kapcsolatot tart.


      6.6 A szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni

      • a nevelési év rendjének (munkatervének) elfogadásakor

      • az SZMSZ 7. pontjában írt ügyekben


      A szülői szervezet (közösség) egyetértését be kell szerezni

      • az óvoda adatkezelési szabályzatának elfogadásakor a gyermekek adatainak kezelése és ezek továbbításának szabályozása tekintetében, a jogszabályban meghatározott esetekben.


      6.7 Az óvodapedagógus a csoport szülői képviselőjének szükség szerint, rendszeresen tájékoztatást ad.


      6.8 Ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg.


    • Ha a tájékozódás a tagóvodába járó gyermekek összességére vagy nagyobb csoportjára vonatkozik, a szülők tájékoztatásába a tagóvoda-vezetőt be kell vonni.


      Ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja.



      7. A szülői szervezet részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok


      A szülői szervezet véleményét be kell szerezni

      • a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt, a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját szabályozó részében,

      • a szülői értekezlet napirendjének meghatározásához,

      • az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.



      IV. KÜLSŐ KAPCSOLATOK


      1. Az óvodavezető és a tagóvodavezetők kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel.


      2. A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére.


      3. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés kialakításában és folyamatában.


      4. Az óvoda és a tagóvodavezető kapcsolatot tart az általános iskola képviselőjével és szorgalmazza az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését, megkönnyítő együttműködést.


      5. Az óvoda általános helyettese és a tagintézmény-vezető folyamatos kapcsolatot tart a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámolnak. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza.


      6. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető és a tagóvodavezető feladata.


      7. Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető és a tagóvodavezető képviseli.


      8. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető és a tagóvodavezető kapcsolatot tart.


      9. A roma kisebbségi önkormányzattal az óvodavezető és a tagóvodavezető kapcsolatot tart.


      V. A MŰKÖDÉS RENDJE


      1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása


      1.1 Az óvoda székhelyén és telephelyén hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik.


      1.2 Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.


    • 1.3 A nyitvatartási idő a székhelyen napi 10 óra: reggel 7 órától 17, óráig, a telephelyeken napi:

      9 óra: reggel 7 órától 16 óráig.


      1.4 Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dolgozó nyitja.


      1.5 A hivatalos ügyek intézése az adminisztrátor irodájában történik.


      1.6 Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi.


      1.7 A tagóvoda-vezető benntartózkodása munkarendjéhez igazodik. Távozásakor megbízott óvodapedagógus felel a tagóvoda működési rendjéért.

      1.8 A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések:

      Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatni kell az óvodapedagógust. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján lehetőleg 9 óráig be kell jelenteni. A két hetet, meghaladó távollétet az óvodavezetővel és a tagóvoda vezetővel egyeztetni kell. Ha a gyermekbetegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozhatja ismét óvodába.

      1.9 A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: Az étkezési térítési díj befizetése a tárgy hónapot követő hónap 5.-ig történik. A pótbefizetésre is van lehetőség. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 11 óráig telefonon vagy személyesen. A lemondás a következő naptól érvényes. A teljes hét lemondása a megelőző hét péntek 11 óráig történhet. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.


      2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával


      2.1 A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az adminisztrátornak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában.


      2.2 Az adminisztrátor a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be.


      2.3 A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.


      2.4 Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi kivételes és indokolt esetben.


      2.5 A tagóvodában a tagóvoda-vezető vagy az általa megbízott személy fogadja az óvodával jogviszonyban nem álló külső látogatókat.



      3. A pedagógiai munka belső ellenőrzése


      3.1 A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése.


      3.2 Az ellenőrzési tervet az óvodavezető, a tagóvodavezető és az óvodavezető-helyettes készíti el.


      Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés

      • területeit,

      • módszerét és

      • ütemezését.


      • Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni.

        Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.


        3.3 Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:


        • az általános óvodavezető-helyettes,

        • a tagóvoda-vezető,

        • a pedagógiai munkaközösség és

        • a szülői munkaközösség is.


        3.4 Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során.


        Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja

        • az általános vezetőhelyettest a székhelyóvodában, valamint

        • a tagóvoda-vezetőt a tagóvodában,


        3.5 Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.


        3.6 A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.



        4. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok


        Az óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása, a helyi sajátosságoknak megfelelően történik.


          1. A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával:


        • búcsú

        • mikulás

        • karácsony

        • farsang

        • anyák napja

        • évzáró (ballagás)


        Az anyák napja, valamint az évzáró nyilvános, és azonos időpontban is szervezhetők. Ezekre a szülők kapnak meghívást, akik más vendéget is hozhatnak.


        4.2 A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:

        A megünneplés módjáról, tartalmáról a székhelyóvoda és a tagóvodák SZMK szervezetei együtt döntenek.

        • húsvét

        • gyermeknap

        • Mikulás-nap

        • Benedek-nap

        • Péter-Pál nap


        Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza.

      • Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek név- és születésnapjáról.


        4.3 Népi hagyományok ápolása körében történik a

        • jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése,

        • népi kézműves technikákkal való ismerkedés.


        4.4 Tanulmányi kirándulások, séták, mozi- és színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik és a lehetőségeink szerint.


        4.5 Az óvodai dolgozók körében élő hagyományok:

        • pedagógusnap


        5. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje


        5.1 Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvos és védőnő látja el.



        5.2 Az orvos évente egyszer, valamint a védőnő havonta egyszer látogatja az óvodát.

        Az óvodavezető és a tagóvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:

        • biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit,

        • gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről és

        • szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.


        5.3 A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik.


        5.4 Ha egy gyerek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni:


        • Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába.

        • A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni.

        • Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni.

        • Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.



        6. Intézményi védő, óvó előírások


        6.1 A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.


        6.2 Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy


        • a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és

        • ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá

        • ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.


        6.3 Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát.


        A gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset-megelőzést szolgálják.

        Az óvodában csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhatunk.


        6.4 Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Tájékoztatni kell az óvodavezetőt a gyermek kisebb sérüléséről is. Bármilyen veszélyforrás észlelése esetén a gyermekcsoportot biztonságba kell helyezni, majd azonnal értesíteni kell az óvodavezetőt. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettséget jogszabály szerint kell teljesíteni.





        6.5 A gyermek balesetekkel kapcsolatos eljárási rend:


        Gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: A gyermekbaleseteket a jogszabályban előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személy, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8 napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A súlyos balesetek azonnal jelenteni kell a fenntartónak telefonon vagy személyesen. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakembert kell bevonni. Súlyos az a gyermekbaleset, amely:

        • a sérült halálát okozza (90 napon belül)

        • valamely érzékszerv elvesztése vagy súlyos károsodás

        • orvosi szakvélemény szerint életveszélyes sérülés vagy egészségkárosodás

        • súlyos csonkulás (hüvelykujj vagy kéz, láb két ujja, illetve ennél súlyosabb eset)

        • beszélőképesség elvesztése, bénulás, feltűnő torzulás


        Az intézménynek lehetővé kell tenni, a szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában.

        Minden balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére.


        7. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők


        7.1 Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről.


        7.2 Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.


        7.3 Székhelyen és telephelyen az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.


        Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Tagóvodában az azonnali intézkedéseket a tagóvoda-vezető teszi meg, amelyről haladéktalanul értesíti az óvodavezetőt.


        7.4 A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.



        8. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről, a házirendről, a minőségirányítási programról; a dokumentumok elhelyezése

        8.1 Az óvoda nevelési programját, SZMSZ-ét, házirendjét, minőségirányítási programját egy-egy példányban el kell helyezni székhelyen az adminisztrátornál, telephelyen a tagóvoda-vezetőnél. A dokumentumokat a szülők szabadon megtekinthetik. A tagóvodában erre időpont-egyeztetést kell kérni.


        8.2 A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás kérhető minden hónap első hétfőjén 14 órától, az óvodavezetőtől a székhelyen, a tagóvoda-vezetőtől a tagóvodában.

        Előzetes megállapodás és időpont-egyeztetés esetén tájékoztatás kérhető más időpontban is.


        8.3 Tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is.


        8.4 A gyermek felvételekor az óvodai házirendet a szülővel ismertetni kell.


        1. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

        Az óvodában TILOS a reklámtevékenység, kivéve: az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi közéleti tevékenységgel, kulturális tevékenységgel összefüggő reklámokat.




        VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


        1. A Szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.


        2. Amennyiben a Szervezeti és működési szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselő-testületi ülés napja.


        3. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda ….../20…. sz. Szervezeti és működési szabályzata.


        4. A hatályba lépett Szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni


        • az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint

        • azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit.


        5. A Szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.


        A Szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.



        Mellékletek


        1. számú melléklet: A nevelőtestület működésére és a szakmai munkaközösségre vonatkozó általános szabályok.


        2. számú melléklet: Az óvoda Adatkezelési szabályzata


        Az SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belső szabályzatok:

        • Házirend

        • Munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat

        • Tűzvédelmi szabályzat

        • Szoftvervédelmi szabályzat

        • Leltárkezelési és leltározási szabályzat

        • Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata



        Záradék


        A fenti – módosításokkal egybeszerkesztett és a mellékleteket is tartalmazó – Szervezeti és működési szabályzatot a székhely óvoda és a tagóvodák Óvodák nevelőtestülete a 2007. …………….. megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén …. %-os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az óvodavezető és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.


        Pétervására, 2007.………………………………


        ………………………….

        óvodavezető


        ………………………………… ……………………………………

        jegyzőkönyv-hitelesítő jegyzőkönyv-hitelesítő

        Nyilatkozatok

        1. A szülői szervezet (közösség) képviseletében nyilatkozom arról, hogy az SZMSZ mellékletét képező Adatkezelési szabályzatnak a gyermekek adataira vonatkozó részéhez egyetértésünket adtuk, valamint az SZMSZ által meghatározott részekkel kapcsolatban véleményt nyilvánítottunk.i


        …………………….., 2007. …………….

        ………………………………….

        SZMK elnöke



        2. Az óvoda Közalkalmazotti Tanácsa nevében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt a közalkalmazotti törvényben biztosított véleményezési jogkörünket gyakorolhattuk.


        …………………….., 2007. …………….

        ………………………………….


        KT-elnök

        3. A roma kisebbségi önkormányzat képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk.


        …………………….., 2007. …………….

        ………………………………….



        A roma kisebbségi önkormányzat elnöke

        Mellékletek


        A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok


        A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény 56–57. §-ai, valamint a rendelet 29. §-a határozza meg.


        A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart.


        A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze.


        Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.


        A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.



        A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések:


        A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja


        • a nevelési program,

        • az SZMSZ,

        • a házirend,

        • a munkaterv,

        • az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés,

        • a beszámoló


        elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat.


        A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők:


        • A jegyzőkönyvet az adminisztrátor vezeti.

        • Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni.

        • Az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá.

        • Csatolni kell mellé a jelenléti ívet.



        A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.


        Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges.


        A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére nem jelenik meg.


        Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról döntéseit nyílt szavazással hozza.

        Adatkezelési szabályzat



        Általános rendelkezések



        1. Az Adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja


        Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatai nyilvántartása, kezelése, továbbítása,

        nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása.



        2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok


        • a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény

        • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, különös tekintettel a 2. számú mellékletére

        • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B–D §-ai és az 5. számú melléklete

        • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet és 4. számú melléklete



        3. A Szabályzat hatálya


        3.1 A Szabályzat hatálya kiterjed az óvoda vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire.


        3.2 Ezen szabályzat szerint kell ellátnia

        • a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), továbbá

        • a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése).


        3.3 A Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra.


        A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, hiszen az annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.


        4. A Szabályzatban használt fogalmakhoz a Függelék szerinti Értelmező rendelkezések kapcsolódnak.




        …………………………2007…........................ óvodavezető

        1. rész

        A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés



        1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért


        1.1 Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelősséggel tartozik:

        • az óvoda vezetője

        • a teljesítményértékelésben részt vevő vezető

        • a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott

        • a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében


        1.2 Az óvoda vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint a Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért.


        1.3 Az óvodavezető, a helyettesek és az adminisztrátor felelősek az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezések betartásáért.



        2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai


        2.1 A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:


        a) név, születési hely és idő, állampolgárság:

        b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám:

        c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok:

        • iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása;

        • munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok;

        • alkalmazott részére adott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek;

        • munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés;

        • munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja;

        • szabadság, kiadott szabadság;

        • alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei;

        • az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei;

        • az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei;

        • a többi adat az érintett hozzájárulásával.


        2.2 A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatkörök formájában.

        2.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait.

        2.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván.

        2.5 Az óvoda külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magánnyugdíj-pénztári tagságával kapcsolatos adatokat.



        3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai


        3.1 Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az óvodavezető az adminisztrátor közreműködésével végzi.


        3.2 A dajkák tekintetében az adatkezelésben a székhelyen az általános óvodavezető-helyettes, tagóvodában a tagóvoda-vezető működik közre.


        3.3 A magasabb vezető beosztású óvodavezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el.


        3.4 Az adatkezelés során gondoskodni kell arról, hogy:

        • a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának;

        • a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés;

        • a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítésre és törlésre kerüljön, ha a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg;

        • a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzése az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően történjen meg.



        4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása

        4.1 A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni

        • a közalkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, hogy az aláírásával igazolja az adatok valódiságát,

        • a közalkalmazott áthelyezésekor,

        • a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén,

        • a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed.


        4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni.


        4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók.


        4.4 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza.


        4.5 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.


        4.6 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet.


        4.7 Az óvoda a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli hozzájárulásával használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek.


        4.8 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt adatok – a 2. sz. melléklet 3. pontja alapján – továbbíthatók: a fenntartónak (helyi önkormányzatnak), a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezenkívül a Kjt. 83/D §-a szerint a közalkalmazott felettesének, a minősítést végző vezetőnek, (óvodában: a teljesítményértékelésben közreműködő vezetőnek), a törvényességi ellenőrzést végző szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testületnek vagy személynek (óvodában: a vizsgálóbiztosnak és a fegyelmi tanács tagjainak).

        4.9 Az adattovábbítás a 4.9 pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban.

        4.10 Az adattovábbításra az óvoda vezetője jogosult. Az illetményszámfejtő-hely részére történő adattovábbításban az adminisztrátor működik közre.



        5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei


        5.1 A közalkalmazott a saját személyi anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történő betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről.


        5.2 A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.


        5.3 A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvodavezetőt, aki 3 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.



        6. A személyi irat


        6.1 Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.


        6.2 A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni.



        6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók:

        • a személyi anyag iratai,

        • a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,

        • a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás),

        • a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok.

        6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.



        7. A személyi irat kezelése


        7.1 Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése az adminisztrátor közreműködésével az óvodavezető feladata.


        7.2 A személyi iratokba betekinteni jogosult szervek és személyek: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/D §-ában meghatározott személyek, azaz

        • a közalkalmazott felettese,

        • a teljesítményértékelést végző vezető (óvodavezető-helyettesek),

        • feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,

        • a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

        • munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,

        • a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

        • az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,

        • az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.


        7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik.


        7.4 A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek.


        7.5 A személyi anyag tartalma:

        • a közalkalmazotti alapnyilvántartás,

        • a pályázat vagy a szakmai önéletrajz,

        • az erkölcsi bizonyítvány,

        • az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,

        • a továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata,

        • iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata,

        • a kinevezés és annak módosítása,

        • a vezetői megbízás és annak visszavonása,

        • a címadományozás,

        • a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok,

        • az áthelyezésről rendelkező iratok,

        • a teljesítményértékelés,

        • a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,

        • a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,

        • a közalkalmazotti igazolás másolata.




        7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni.


        7.7 A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartással együtt össze kell állítani a közalkalmazott személyi anyagát. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható.


        7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.



        7.9 A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni.

        2. rész

        A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása



        1. Felelősség a gyerekek adatainak kezeléséért


        1.1 Az óvoda vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért.

        1.2 Az óvodavezető általános helyettese, a tagóvoda-vezető az óvodapedagógusok és az adminisztrátor munkakörével összefüggő adatkezelésért tartoznak felelősséggel.


        2. A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai


        2.1 A gyermekek személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.

        2.2 A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok:

        a) gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;

        b) a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;

        c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok;

        d) a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok;

        e) a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok;

        f) a gyermekbalesetre vonatkozó adatok;

        g) a többi adat a szülő írásbeli hozzájárulásával, valamint:

        h) jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.



        3. Az adatok továbbítása


        3.1 Az adattovábbításra az óvodavezető jogosult.

        A gyermek adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az óvodától:

        a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,

        b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza,

        c) az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,

        d) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához,

        e) az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

        f) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából.


        3.2 Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az adattovábbításhoz, ha az óvoda vezetője a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezése alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került.



        4. Az adatkezelés intézményi rendje

        4.1 Az óvodában adatkezelést végző vezető, óvodapedagógus az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt.

        Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával együtt fel kell tüntetni. A szülőt külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van szó, amelynek kezeléséhez a személyes adatok védelméről szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elő. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az óvodavezető határoz.


        4.2 A felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az óvodavezető veszi fel. A közoktatási törvény 2. számú melléklete alapján a nyilvántartható adatok körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülő írásbeli nyilatkozatát kell kérni. A felvételi előjegyzési napló biztonságos őrzéséről az óvodavezető gondoskodik.


        4.3 Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik.

        4.4 Az óvodai foglalkozásról az óvodapedagógus foglalkozási (csoport-) naplót vezet.

        4.5 A felvételi és mulasztási, valamint a foglalkozási napló, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik; az iratokat az e célra rendelkezésre álló iratszekrényben zárja el.

        4.6 A gyermekbalesetre vonatkozó adatok kezelésében közreműködik a munka- és balesetvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus.

        4.7 A jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához szükséges adatok kezelésében közreműködik az adminisztrátor.


        4.8 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az irattári őrzési idő naplók esetében, valamint a pedagógiai szakszolgálati iratok és a gyermek ellátása, juttatásai, térítési díjak esetében 5 év, a gyermekvédelmi ügyekben 3 év a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet melléklete szerint.


        4.9 A gyermekek személyes adatai kezelésének célhoz kötöttsége következtében gondoskodni kell arról, hogy az adatkezelés céljának megszűnésekor a gyermekről tárolt személyes adatok törlésre vagy megsemmisítésre kerüljenek.


        4.10 A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása az óvodavezető aláírásával történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni.






        5. Titoktartási kötelezettség


        5.1 Az óvodavezetőt, az általános óvodavezető-helyettest, a tagóvoda-vezetőt, az óvodapedagógust, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

        5.2 A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét.

        5.3 Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.

        5.4 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre.
        A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten.

        5.5 A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentés megadását az óvodavezető kezdeményezheti írásban. A kezdeményezésre az óvodavezető részére javaslatot tehet az óvodapedagógus.

        5.6 A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermek adatainak a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására.
        Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

        5.7 A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.


        Záró rendelkezések


        A Szabályzathoz a Közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörei című melléklet és az értelmező rendelkezéseket tartalmazó Függelék kapcsolódik.



        …………………………, 2007. ……………………





        …………………………...

        óvodavezető








        Függelék


        Néhány értelmező rendelkezés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényből



        Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége.


        Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.


        Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi.


        Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.


        Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.


        Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése.


        Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.


        Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges.


        Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.


        Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.


        Különleges adat:

        a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra,

        1. az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.


        Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.


        Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.


        Melléklet az Adatkezelési szabályzathoz


        A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörei a Kjt. 5. számú melléklete szerint


        I. Adatkör

        A közalkalmazott


        • neve (leánykori neve)

        • születési helye, ideje

        • anyja neve

        • TAJ-száma, adóazonosító jele

        • lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma

        • családi állapota

        • gyermekeinek születési ideje

        • egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete


        II. Adatkör

        A közalkalmazott


        • legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi): oklevelet, bizonyítványt kiállító intézmény megnevezése, az oklevél, bizonyítvány száma, kelte

        • szakképzettségei

        – megnevezése
        – a szakképzettséget, szakképesítést tanúsító oklevelet, bizonyítványt kiállító intézmény neve
        – az oklevél, bizonyítvány száma, kelte

        • iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett

        • bizonyítványt kiállító vizsgaközpont megnevezése, szakképesítés megnevezése

        • a bizonyítvány száma, kelte

        • tudományos fokozata

        • idegennyelv-ismerete


        III. Adatkör

        A közalkalmazott korábbi munkaviszonyaiban töltött időtartamai a Kjt. 87/A §-a alapján:


        • a munkahely megnevezése

        • a munkaviszony kezdete

        • a munkaviszony megszűnése

        • az eltöltött időtartam

        • a megszűnés módja


        IV. Adatkör

        A közalkalmazott


        • közalkalmazotti jogviszonyának kezdete

          • a besoroláshoz

          • a jubileumi jutalomhoz

          • felmentési időhöz

          • a végkielégítéshez

        • állampolgársága

        • a jogviszony létesítéséhez szükséges erkölcsi bizonyítvány száma, kelte

        • a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok


        V. Adatkör


        • a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

        • e szervnél a jogviszony kezdete

        • a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR-száma

        • címadományozás, jutalmazás, a kitüntetés adatai

        • a minősítések időpontja és tartalma

        • hatályos fegyelmi büntetése


        VI. Adatkör


        • személyi juttatások


        VII. Adatkör


        • a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama


        VIII. Adatkör


        • a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint

        • a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai


            1. Adatkör


        • A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai (erről a Kjt. 41. § (1)–(2) bekezdése szól).















        Napköziotthonos Óvoda Pétervására

        Váraszói, Erdőkövesdi és Ivádi tagóvodák








        HÁZIREND

        Módosítása


        2007.


















        Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda

        Váraszói, Erdőkövesdi és Ivádi tagóvodáinak Házirendje

        Módosítás



        (A Székhely óvoda és a tagintézmények házirendje az alábbi pontokban módosul)


        1. Általános információk az óvodákról


        Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda

        Az óvoda címe: 3250. Pétervására, Kossuth út 1.

        Az óvoda vezetője: Dobi Istvánné

        Fogadóóra: előzetesen egyeztetett időpontban

        Az óvoda gyermekorvosa: Dr. Kovács Beáta, tel.: 06/30-2068015

        Az óvoda logopédusa: Csirmaz Csilla

        Az óvoda fejlesztőpedagógusa: Almádi Gyuláné



        A tagóvoda neve: Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Váraszói Tagóvodája

        A tagóvoda címe: 3254. Váraszó, Rákóczi út 1.

        A tagóvoda vezetője: Vincze Ferencné

        Fogadóóra: előzetesen egyeztetett időpontban

        A tagóvoda gyermekorvosa: Dr. Kovács Beáta, tel.: 06/30-2068015

        A tagóvoda logopédusa: Szecsődi Tamásné, tel.: 06/30-4614326


        A tagóvoda neve: Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Ivádi Tagóvodája

        A tagóvoda címe: 3248. Ivád, Dózsa út 1-3.

        A tagóvoda vezetője: Tamasik Gyuláné

        Fogadóóra: előzetesen egyeztetett időpontban

        A tagóvoda gyermekorvosa: Dr. Kovács Beáta, tel.: 06/30-2068015

        A tagóvoda logopédusa: Szecsődi Tamásné, tel.: 06/30-4614326


        A tagóvoda neve: Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Erdőkövesdi Tagóvodája

        A tagóvoda címe: 3252. Erdőkövesd, Petőfi út 2.

        A tagóvoda vezetője: Zagyva Béláné

        Fogadóóra: előzetesen egyeztetett időpontban

        A tagóvoda gyermekorvosa: Dr. Kovács Beáta, tel.: 06/30-2068015

        A tagóvoda logopédusa: Szecsődi Tamásné, tel.: 06/30-4614326


        1. Nevelési év rendje, az óvoda nyitva tartása


        A Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda napi nyitva tartási ideje:

        7 -17 óráig

        Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Váraszói, Ivádi és Erdőkövesdi Tagóvodáinak napi nyitva tartási ideje:

        7-16 óráig

        Az óvodába való érkezés ajánlott időpontja a gyermekek részére legkésőbb

        8:30 órától - 9 óráig.


        1. Az óvodába való felvétel és átvétel rendje


        Az óvoda működési ( felvételi) körzete: Pétervására város területe.

        Az óvoda működési ( felvételi) körzete: Erdőkövesd község területe.

        Az óvoda működési ( felvételi) körzete: Váraszói község területe.

        Az óvoda működési ( felvételi) körzete: Ivádi község területe.


        4. A gyerekek étkeztetése az óvodában


        A Pétervásárai Óvodában, az Ivádi és az Erdőkövesdi tagóvodákban az étkezések időpontja: a folyamatos reggeli kb. 7:30-8:30 között, ebéd: 11:30-12:30 között, uzsonna: 15:00-15:30 között.


        A Váraszói tagóvodában az étkezések időpontja: folyamatos reggeli

        kb. 8:00-9:30 között, ebéd: 12.00-13:00 között, uzsonna: 15:00-16:00 között.


        5. Pedagógiai munka az óvodában


        A Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda helyi nevelési programja: a gyermeki tevékenységre épülő, saját készítésű program.

        Az Ivádi tagóvoda helyi nevelési programja, gyermeki tevékenységre épülő program.

        Az Erdőkövesdi tagóvoda helyi nevelési programja: Játék és mese.

        A Váraszói tagóvoda helyi nevelési programja: A Komplex, Prevenciós Óvodai Program adaptálására épül.

        A székhelyóvoda és a tagintézmények folyamatosan biztosítják a HHH-s gyermekek óvodai integrációs fejlesztését.



        Pétervására, 2007.09.25. Dobi Istvánné-óvodavezető

        Szomszédné Kalmár Éva-óv.vez.hely


        Pétervására Napköziotthonos Óvoda

        Ivádi, Erdőkövesdi és Váraszói tagóvodák












        HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM









        Pétervására Napköziotthonos Óvoda: a HOP típusa: a gyermeki tevékenységre épülő, saját készítésű helyi program.


        Ivádi tagóvoda: a HOP típusa: Ivádi óvoda helyi nevelési program.


        Erdőkövesdi tagóvoda: a HOP típusa: Játék és mese.


        Váraszói tagóvoda: a HOP típusa: A Komplex, Prevenciós óvodai program adaptálására épül.


        A helyi nevelési programok megtalálhatók a székhely óvodában.














        Pétervására, 2007. szeptember 25. Dobi Istvánné

        óvodavezető






















        Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda

        Erdőkövesdi, Ivádi és Váraszói tagóvodája











        MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

        MÓDOSÍTÁSA


















        Pétervásárai

        Napköziotthonos

        Óvoda

















        Általános rész

        Intézmény bemutatása

        Óvodánk Magyarország északi részén, Heves megye legkisebb városában, Pétervásárán található. A három csoporttal működő 75 férőhelyes óvodánk gyermekközösségeit az elmúlt években zsúfoltság jellemezte. Ebben az évben ez kissé mérséklődött, nevelőmunkánkat csoportonként átlagosan 27-28 fős beírt gyermeklétszám mellett végezzük jelenleg.

        Az intézménybe járó gyermekek szülei, részben köztisztviselők, közalkalmazottak, vállalkozók vagy fizikai munkások, akik munkahellyel és rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, így biztosítani tudják gyermekük nevelésének feltételeit.

        Többségük azonban munkanélküli, különösen érinti ez a probléma a roma kisebbséghez tartozó családokat, amelyekből egyre több gyermek érkezik óvodánkba hátrányos szociális helyzetből (43 %), ebből halmozottan hátrányos 31 %.

        A szülők jelentős része gyermeke számára 3 éves kortól igényli az óvodai ellátást, így három évet tölthetnek intézményünkben, iskolás koruk eléréséig. (KT. 24.§.)

        Ez alatt az idő alatt, munkánk során arra törekszünk, hogy a család-óvoda jó kapcsolataira építve elősegítsük a gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztését, -kiemelve a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók megfelelő fejlesztését, s az életre való felkészítést.

        Fejlesztésükhöz sokrétű tevékenységi lehetőséget biztosítunk, hogy minél több tapasztalatot és ismeretet szerezzenek az őket körülvevő világról. Elősegítjük, hogy társaik között játék közben fejlődjenek, tanulják meg a helyes viselkedési formákat és szabályokat, s tudjanak a természettel és társadalommal harmóniában élni.

        A nem dolgozó szülők is ragaszkodnak óvodás korú gyermekeik intézményünkben való elhelyezéséhez, mivel tapasztalják, hogy az óvodánkban, a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, gondos munkával valósul meg. Mindegyikük számára biztosítjuk a nevelkedésükhöz megfelelő szocializációs hátteret, a fenntartó, pedig támogatja a gyermekek étkeztetésének költségeit, hiszen sokuk számára ez jelenti az óvodába járás lehetőségét. Mi ehhez azokat az ismereteket adjuk meg, hogy majd az iskolában együtt tudjanak haladni, a többi gyermekkel.

        A roma gyermekek mindenféle szociokulturális környezetből jönnek. Ezeknek a gyermeknek a többsége a kedvezőtlen életfeltételek miatt él hátrányos helyzetben.

        A szegénység, a munkanélküliség, a szülők alacsony iskolázottsága, bár egyre többen költöznek be a telepről a városba, még így is a rossz lakáskörülmények a jellemzőek, valamint más kedvezőtlen környezeti elemek is negatív irányban befolyásolják a gyermekek szocializációját. Ez gyakran együtt jár a gyermekek tanulási és magatartási zavarainak megjelenésével, amelyeknek előjelei már óvodáskorban tapasztalhatók.

        Gyakori a részképességzavar, magatartásbeli beilleszkedési és pszichés zavar. Ezek korai feltárása és kezelése elengedhetetlen. Arra törekszünk, hogy rendszeresen járjanak, és ne hiányozzanak indokolatlanul az óvodából.

        A multikulturális nevelést a szülői közösség elfogadta, a roma gyermekek nevelése magyar nyelven folyik.

        Az, hogy a kedvezőtlen életkörülmények közül, mi és hogyan hat a gyermekre, családonként és gyermekeként eltérő, így mindannyiuknál különböző módon jelentkezik.

        Nevelőmunkánk során figyelembevesszük a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét.

        Segítjük a gyermekek képességeinek, tehetségeinek kibontakoztatását, illetve ha bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkózását társaihoz.

        Pedagógiai munkánk során, az óvodai nevelés minden területén egyaránt fontosnak tartjuk a gyermekek személyiségének fejlesztése érdekében.

        Helyi programunknak továbbra is a gyermeki tevékenységre épülő óvodai nevelési programot tekintjük, amely lehetőséget nyújt valamennyi nevelési terület kibontakoztatásához.












        Az óvoda személyi feltételei:


        Beosztás


        Létszám


        Szakvizsgát tett


        Egyéb

        Óvodavezető

        1 fő

        1 fő

        Fejlesztőpedagó-gus, minőségi csop.vez.

        Óvodavezető h.

        1 fő

        -

        120 óra T.k.1 fő

        Tagóvodavezető

        3 fő

        3 fő


        Óvodapedagógus

        4 fő

        2 fő

        120 óra 1 fő

        Fejlesztőpedagógus

        1 fő

        1 fő

        -

        Nevelőmunkát közvetlen segítő

        9 fő

        -

        Szakképz. dajka 3 fő, szakképzett

        gondozónő 2 fő

        Admin.dolg.

        1 fő

        -

        -

        Mosónő, takarító

        2 fő

        -

        1 fő 6 órás

















        A gyermeki tevékenységre épülő nevelési a programunk 3-7 éves gyermekek együttműködési és érintkezési, azaz a kooperáció és kommunikáció képességeinek fejlesztését állítja a nevelés középpontjába.

        Intézményünk tevékenységét nevelési programunkban az alábbi alapelvek megfogalmazásával határoztuk meg.

        • A gyermeki személyiség tiszteletben tartása, az elfogadó és gondoskodó bánásmód és bizalom

        • A gyermekek testi – értelmi – érzelmi és erkölcsi fejlesztése

        • Az egyéni differenciált fejlesztés és a képességek – készségek kibontakoztatása

        • A másság tiszteletben tartása,– elfogadása

        • Az egészséges életmód alapjainak kialakítása, és megszilárdítása

        • A változatos, nyugodt, folyamatos játéktevékenységek biztosítása

        • Tevékenységeken keresztül az egyén fejlettségnek megfelelő ismeretek átadása

        • Családokkal együttműködve a közösségformálása

        • Esélyegyenlőség elve

        • A gyermekek mindenek felett álló érdekének biztosítása


        Alapelveinkhez kapcsolódó céljainkat, céljainkból következő feladatainkat a helyi nevelési programunk tartalmazza.















        Az intézmény minőségpolitikája

        Minőségpolitikai nyilatkozat


        Minőségfelfogásunk legfőbb célja, hogy óvodánk pedagógiai és szakmai célkitűzéseinek megfelelően működjön.

        Minőségi céljainknak való megfelelés biztosítja a folyamatos fejlődést a szervezetben és a pedagógiai munkában egyaránt.

        Célunk a helyi nevelési programunknak megfelelően, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a tevékenységközpontú, tudatos fejlesztés elősegítése. Arra törekszünk, hogy a gyermek csoportokban biztonságos nyugodt légkört teremtve az egyéni bánásmód elvét alkalmazva neveljük a gyerekeket.

        Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy nevelő-fejlesztő tevékenységünk során, az elvárható legmagasabb színvonalat nyújtsuk. Fontosnak tartjuk, hogy óvodapedagógusaink hivatásukban elkötelezettek, gyermekközpontú nevelési elveiket a családdal együttműködve valósítsák meg. Intézményünk vezetősége elkötelezett a minőségfejlesztés iránt, ösztönzi a kreativitást, az újszerű problémalátást, problémamegoldást, valamint az új gondolatokra való nyitottság képességének kialakítását.

        Célunk, hogy megtudjunk újulni és partnereink igényeit be tudjuk építeni minőségpolitikánkba.

        A fentiek megvalósulása, fenntartása és a folyamatos fejlesztés eszközeként, az intézmény Comenius II. minőségbiztosítási rendszert működteti.

        Ennek eredménye, hogy helyi nevelési programunk alapelvei és céljai egyre magasabb szinten valósulnak meg.

        Óvodánk vezetése és alkalmazotti köre elkötelezett a minőségfejlesztés iránt. Munkánk során figyelembe vesszük a változó társadalmi környezet és partnereink igényeit.

        Az intézményvezetés tudatosítja a munkatársakban a vonatkozó jogszabályokat, törvényi kötelezettségeket, jogokat és szakmai elvárásokat.

        A folyamatos minőségfejlesztés érdekében biztosítjuk, ösztönözzük a munkatársak szakmai fejlődését (önképzés – továbbképzés ).

        Munkánkat a kiegyensúlyozott, magas színvonalú tevékenység jellemzi. Feladatainkat tervszerűen, tudatosan végezzük. Szakszerű mérések, elemzések megvalósításával a partneri igények felmérésével keressük a megújulás és jobbítás lehetőségét.

        Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, minden folyamatára és tevékenységére.

        Jövőkép


        Óvodánkban magas színtű minőségi pedagógiai munkát végzünk partnereink elégedettségére. Óvodánk szakmai eredménye, széles körben ismert. Partnereinkkel hatékonyan működik külső és belső kommunikációnk, kapcsolatainkra az egymás segítése és megerősítése a jellemző.

        Pedagógiai céljaink megvalósításához lehetőségünk van szakmai fejlődésünket segítő továbbképzéseken való részvételre.

        A fenntartó színvonalas, szakmai munkánkat anyagilag ösztönzi, erkölcsileg elismeri. A fenntartó által biztosított költségvetés garanciája a színvonalas személyi és tárgyi felszereltségünknek, melyet sikeres pályázatokkal és óvodai alapítványunk támogatásával bővítünk.

        Az intézményben folyó nevelőmunka még nagyobb hatalmasabb értékeket hoz létre: gyermekek sokaságának testi – szellemi erőit eredményesen fejleszti.

        Intézményünkben, a gyermekek érdekeit szem előtt tartva, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben, otthonos körülmények között, érzelmi biztonságban, szakképzett óvodapedagógusok, gondozónők és dajkák nevelik a gyermekeket.

        A gyermeki személyiséget feltétel nélkül elfogadjuk. A gyerekeket szeretetre, felnőttek és egymás közötti tiszteletre neveljük. Az esélyegyenlőség megteremtésével a „különbségeket” csökkentjük.

        A zökkenőmentes iskolakezdés, neveltségi mutatónk alapján az önállósulás, jártasságok, készségek kialakításával kívánjuk elérni.

        A szülők körében elismert, kedvelt óvodánk, vidám, gyerekzsivajtól hangos, a játék és egyéb változatos tevékenység biztosításával teremtjük meg az óvodába járó gyermekeknek a boldog gyermekkort.










        Helyzetelemzés az intézményről

        A Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda alapfokú oktatási–nevelési munkát végez. Az óvoda biztosítja a Pétervásárán és Kisfüzesen élő 3-tól 6-7 éves korú gyermekek számára, a képességeinek, érdeklődésüknek, adottságainak megfelelő oktatást, nevelést, a gyermekek iskolai életmódra történő előkészítést, továbbá biztosítja a gyermekek felügyeletét, megfelelő napirendjét, étkeztetését. Ellátja továbbá a testi, érzékszervi, értelmi, a beszéd vagy más fogyatékos gyermekek különleges gondozás keretében történő nevelését, attól kezdődően, hogy a fogyatékosságát megállapították. Az óvoda biztosítja továbbá a Napköziotthont igénybe vevő iskolások, az Ivádon, Váraszón, Erdőkövesden működő óvodák más településekről bejárók ellátását. Az étkeztetést a külön egységként működő Báziskonyha biztosítja. Az óvodai létszám 75 fő, 3 csoport működik, 6 fő óvodapedagógus, ebből egy fő vezető óvónő, 2 fő gondozónő, 1 fő dajka és 2 fő kisegítő dolgozó látja el a nevelési feladatokat.
        Az óvodai nevelés egy épületben folyik, az iskolába való beíratásig azonos helyen tartózkodnak az óvodások. Az elmúlt években az épület felújítása folyamatosan megtörtént, az óvodaudvaron új játékok elhelyezésére volt lehetőségünk. A tárgyi feltételek közül a vizesblokk felújítása, és a homokozók fölé tető készítése, illetve a villamosrendszer felújítása még szükséges. Az óvoda tárgyi–technikai felszereltsége jó, folyamatosan bővülő. 2007. szeptember 1.-én a Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda, mint székhely óvoda működik, melyhez 3 tagóvoda csatlakozott: az erdőkövesdi, váraszói és ivádi tagóvodák.

        Középtávú feladatok és célok

        Az óvoda alapvető célja, hogy:

        • az intézmény jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan, hatékonyan működjön, erősödjön a tervezés szerepe,

        • a településeken élő óvodás gyermekek számára biztosítsa a folyamatos felügyeletet, ellátást, garantálja a minőségi, a gyermekek fejlődését segítő nevelést, oktatást,

        • az intézményben stabil-innovatív nevelő tantestület működjön,

        • a tehetséggondozás mellett kiemelt feladatként kezeljük a gyengébb képességű gyermekek felzárkóztatását, az esélyegyenlőség biztosítását,

        • törekedni kell az elméleti ismeretek gyakorlatban történő elsajátítására,

        • erősödjön az óvoda (nevelői és gyermekközösség) közéleti szerepvállalása,

        • erősödjön az együttműködés és különböző partnerekkel (közművelődés, szociális intézmények, civil szervezetek.


        Az intézmény munkáját úgy szervezzük, hogy

        • lehetővé tesszük valamennyi óvodás gyermek számára, hogy képességei maximumát elérje.

        • fegyelmezett és a közösség érdekeit, értékeit és törekvéseit tisztelő magatartást valósítsunk meg nevelési munkánkkal,

        • erősödjön a gyermekek személyiségének tisztelete, mielőbb alakuljon ki az egészséges „óvónő – gyermek - szülő” kiegyensúlyozott kapcsolat.


        A felsorolt céljaink elérése érdekében:

        • az intézményvezető aktív szerepet vállal a minőségirányítási program kialakításában, szervezésében és végrehajtásában, a rendszer működtetésében az óvodapedagógusok, a technikai dolgozók folyamatos képzésén keresztül,

        • intézményünk valamennyi munkatársa kötelezettséget vállal arra, hogy tevékenységével hozzájáruljon alapvető minőségirányítási céljaink eléréséhez a szülők, az óvodások, a szűkebb és tágabb környezetünk elvárásainak teljesítéséhez,

        • intézményünkben dolgozó munkatársaink közvetlen felelősséget vállalnak nevelő munkájuk minőségéért,

        • minőségpolitikánk megvalósításában az önkormányzat Képviselő-testülete biztosítja a nevelő munka színvonalának folyamatos emelését,

        • az önkormányzat lehetőségei szerint támogatja az óvodapedagógusok szakmai fejlődését, biztosítja a nevelés tárgyi, technikai feltételeinek folyamatos fejlesztését, javítását,

        • az intézményi finanszírozás, illetve plusz juttatás alapja lehet az intézmény önértékelése, különböző mutatói.


        • Szakmai szolgáltató igénybevétele

        Küldetésnyilatkozat

        NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA

        3250.Pétervására, Kossuth út 1.

        Küldetésnyilatkozat

        A Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda 1996 óta három csoportban,

        75 kisgyermek fejlesztését tudja biztosítani.

        A városunkban lakó, és a közelben dolgozó szülők gyermekeit is szívesen fogadjuk.

        Óvodánkban sok szeretettel, barátságos, biztonságos légkörben az egyéni problémákra odafigyelve végzi feladatát a jól összeszokott, szakmailag jól felkészült nevelőközösség.

        Mindez jól kiegészül színvonalas tárgyi feltételeinkkel.

        Saját gyermeki tevékenységre épülő programunk a 3 – 7 évesek fejlődését, fejlesztését szolgálja.

        Életkoronként differenciáltan, az egyéni testi – lelki szükségleteket figyelembe véve végezzük nevelőmunkánkat.

        Pedagógiai céljaink és feladataink középpontjában: a játékon keresztül történő tanulás, az érésen alapuló, sürgetéstől mentes fejlődés-fejlesztés áll.

        Jól felkészült, óvodapedagógusaink fejlesztőpedagógusi, számítógép-kezelői, mozgásfejlesztői végzettséggel rendelkeznek.

        Nagy figyelmet fordítunk az egészséges életmód szokásainak megalapozására.

        Ehhez segítséget nyújt óvodai alapítványunk is.

        Mindennapjainkon megszervezzük a tartásjavító torna, balett oktatás, aerobik lehetőségét, változatos élmények biztosítását.(Kirándulás, bábszínház, zenés délutánok, színház, könyvtár).

        Óvodánk hagyományrendszerének további ápolásával ehetőséget nyújtunk a helyi környezet értékeinek, hagyományainak megismertetésére, megszerettetésére.

        Célul tűztük ki, hogy minden szülővel elfogadtassuk nevelési értékeinket: egyéni bánásmód, tolerancia, erkölcsi normák, szeretet, biztonság.

        A napi munkánk során nevelőtestületünk minden tagja törekszik a minőségi munkavégzésre és folyamatosan keresi a fejlesztés, a még magasabb színvonalú munkavégzés lehetőségét.


        Óvodavezető Hitelesítette:


        Pétervására, 2007.





















        Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda


        Váraszói tagóvodája

        AZ ÓVODA BEMUTATÁSA


        Az intézmény neve: Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Váraszói tagóvodája

        Fenntartója és felügyeleti szerve: Pétervására Város Önkormányzata

        Telephely: 3254 Váraszó, Rákóczi út 1.

        Alapítója: Váraszó Község Önkormányzata

        Az intézmény alaptevékenysége:

        • Az intézmény biztosítja a településen élő 3 éven felüli gyermekek számára, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságuknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesülnek.

        • Biztosítja a gyermekek felügyeletét, a biztonságos, egészséges környezetet.

        • Biztosítja az iskolai életmódra történő előkészítést, a gyermekek megfelelő napirendjét

        • Biztosítja a testi, érzékszervi, az értelmi-, beszéd-, vagy más fogyatékos gyermekek közül a részképesség –zavarral küzdő gyermekek különleges gondozását, nevelését, attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították.

        • Biztosítja a szervezett intézményi étkeztetést, és az óvodába bejárók ellátását

        A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát.”

        (görög mondás)


        Óvodánk Heves megye északi részén, a Bükk hegységtől keletre, a Tarna egyik mellékágánál fekvő 600 fős településen működik. Községünkben 1981-ben hozták létre az óvodát, a lakosság kezdeményezésére, és 1996-ig a pétervásárai Napközi Otthonos Óvoda tagintézményeként működött.

        Az Önkormányzat közös polgármesteri hivatalt tart fenn – Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád, Kisfüzes Társult Képviselőtestület Közös Polgármesteri Hivatala – ahol a Gazdasági Iroda látja el intézményünk gazdasági, pénzügyi feladatait, valamint a közös Képviselőtestület működtet oktatási bizottságot, mely a nevelési, oktatási ügyekkel foglalkozik.

        A családok többségének kulturáltsága, életvitele alacsony szintű, igen ritka az érettségizett illetve felsőfokú végzettségű szülő. Sok gyermek alapvető egészségügyi dolgokkal sincs tisztában. Ezért mindig kiemelt feladat volt óvodánkban az egészséges életmódra nevelés (egészségügyi szokások, kulturált étkezés szokásainak kialakítása) és a kulturált beszédre nevelés, amelyeknek továbbra is nagy szerepet szánunk.



        Az óvodai nevelés célja:



        A Komplex Prevenciós Óvodai Program fejlődés- és nevelés- lélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával

        • az egészséges harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását,

        • az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével.


        A jelzett területeken történő fejlesztés értelmezésünk szerint a gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet.


        Ebben meghatározó a 3-7 éves kor alapvető sajátossága, az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás.

        A testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik.



        Személyi feltételek:


        Az óvoda alkalmazotti létszáma 4 fő, egy óvodavezető, egy óvodapedagógus, egy szakképzett dajka és egy konyhai kisegítő alkotja az alkalmazotti közösséget.

        Ebben az évben a Roma-dajka Program keretében a Munkaügyi Központ támogatásával alkalmaztunk egy fő szakképzett dajkát.

        Kollektívánk összeszokott, rugalmasak, nyitottak vagyunk, a munkatársak között kiegyensúlyozott, derűs munkahelyi légkör uralkodik.



        Tárgyi feltételek:


        Az óvoda épülete igen régi, folyamatos karbantartásra szorul.

        Óvodánk tárgyi felszereltsége jó, ami az utóbbi évek pályázati lehetőségeinek is köszönhető.

        Nagyon hiányzik egy tornaszoba, mert a csoportszoba mérete nem teszi lehetővé a nagyobb mozgással járó tevékenységeket.

        Az óvoda udvara nem túl nagy, homokozó, babaház, két faasztal padokkal, fa mérleghinta és fa mászó vár áll a gyermekek rendelkezésére.

        Az óvodában melegítő konyha üzemel, az étkeztetést a Pétervásárán működő Báziskonyha biztosítja számunkra napi kétszeri kiszállítással.

        Tárgyi felszereltségünk a Helyi Nevelési Programunk megvalósítását lehetővé teszi, a minőségi munkavégzését azonban a kötelezően előírt helyiségek hiánya nehezíti.

        INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA


        JÖVŐKÉPÜNK:


        A nyugodt, derűs, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet kialakítása, ahol a gyermek érdeke mindent megelőz.

        Óvodánk partnereink és környezetünk elismerését kiváltó módon működjön.



        KÜLDETÉSÜNK:


        A ránk bízott óvodáskorú gyermekeket egyéni fejlettségükből kiindulva, egyéni fejlődési ütemüket figyelembe véve, önmegvalósítási szándékukat, gyermeki szabadságukat és jogaikat tiszteletben tartva, érzelmileg elfogadva formáljuk, alakítjuk.


        Kiegészítve és tiszteletben tartva a családi nevelést, a mindennapi élettel a mindennapi életre nevelünk az Óvodai Nevelési Program cél-, feladatrendszerének megvalósítása során.


        Célunk, törekvésünk, hogy az óvodáskor végére a gyermekekben megalapozódjanak azok a készségek és jártasságok, amelyek képessé teszik őket az együttélésre, amelyek biztosítják az

        egyéni tanulási utak védelmét.

        Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkörben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk, melyben tudatosan megtervezett nevelés segítségével, jól megválasztott mozgásformák által fejlesztjük a gyermekek képességeit.



        MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT





        Mindezek elérése érdekében

        az óvoda vezetője,

        minden pedagógusa és segítő alkalmazottja közös összefogással arra törekszik,

        hogy a közoktatási intézmény partnerközpontú szemléletét erősítse,

        korrekt, kiszámítható együttműködést alakítva ki partnereivel, minden érdekelt fél megelégedésére.


        Napjaink kihívásaira csupán magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, folyamatos ön-, és továbbképzést vállaló pedagógusok tudnak megfelelni:

        akik hivatásukban elkötelezettek, gyermekközpontú nevelési elveiket a családdal együttműködve valósítják meg;

        akik a gyermekcsoportban biztonságos, nyugodt légkört teremtve, az egyéni bánásmód elvét alkalmazva nevelik a gyerekeket.


        Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy nevelő – fejlesztő tevékenységünk során az elvárható legmagasabb szakmai színvonalat nyújtsuk.

        Intézményünk vezetősége elkötelezett a folyamatos minőségfejlesztés iránt, ösztönzi a kreativitást, az újszerű problémalátást – problémamegoldást, valamint az új gondolatokra való nyitottság

        képességének kialakítását.


        A fentiek megvalósulása, fenntartása és folyamatos fejlesztése eszközeként intézményünk partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet.





        ……………………………

        óvodavezető



















        Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda


        Ivádi tagóvodája



        AZ ÓVODA BEMUTATÁSA



        Az intézmény neve: Pétervására Napköziotthonos Óvoda Ivádi tagóvodája

        Fenntartója és felügyeleti szerve: Pétervására Város Önkormányzata

        Telephely: 3248 Ivád, Dózsa Gy út 1-3..

        Alapítója: Ivád Község Önkormányzata

        Az intézmény alaptevékenysége:

        • Az intézmény biztosítja a településen élő 3 éven felüli gyermekek számára, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságuknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesülnek.

        • Biztosítja a gyermekek felügyeletét, a biztonságos, egészséges környezetet.

        • Biztosítja az iskolai életmódra történő előkészítést, a gyermekek megfelelő napirendjét

        • Biztosítja a testi, érzékszervi, az értelmi-, beszéd-, vagy más fogyatékos gyermekek közül a részképesség –zavarral küzdő gyermekek különleges gondozását, nevelését, attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították.

        • Biztosítja a szervezett intézményi étkeztetést, és az óvodába bejárók ellátását.


        Óvodai csoportok száma: 1 vegyes csoport


        Férőhely: 25 fő.








        Óvodánk Heves megye északi részén, a Bükk hegységtől keletre, a Tarna egyik mellékágánál fekvő 600 fős településen működik. Községünkben 1981-ben hozták létre az óvodát, a lakosság kezdeményezésére, és 1996-ig a pétervásárai Napközi Otthonos Óvoda tagintézményeként működött.

        Az Önkormányzat közös polgármesteri hivatalt tart fenn – Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád, Kisfüzes Társult Képviselőtestület Közös Polgármesteri Hivatala – ahol a Gazdasági Iroda látja el intézményünk gazdasági, pénzügyi feladatait, valamint a közös Képviselőtestület működtet oktatási bizottságot, mely a nevelési, oktatási ügyekkel foglalkozik.

        A családok többségének kulturáltsága, életvitele alacsony szintű, igen ritka az érettségizett illetve felsőfokú végzettségű szülő. Sok gyermek alapvető egészségügyi dolgokkal sincs tisztában. Ezért mindig kiemelt feladat volt óvodánkban az egészséges életmódra nevelés (egészségügyi szokások, kulturált étkezés szokásainak kialakítása) és a kulturált beszédre nevelés, amelyeknek továbbra is nagy szerepet szánunk.



        Az óvodai nevelés célja:



        A Komplex Prevenciós Óvodai Program fejlődés- és nevelés- lélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával

        • az egészséges harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását,

        • az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével.


        A jelzett területeken történő fejlesztés értelmezésünk szerint a gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet.


        Ebben meghatározó a 3-7 éves kor alapvető sajátossága, az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás.

        A testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik.



        Személyi feltételek:


        Az óvoda alkalmazotti létszáma 4 fő, egy óvodavezető, egy óvodapedagógus, egy szakképzett dajka és egy konyhai kisegítő alkotja az alkalmazotti közösséget.

        Ebben az évben a Roma-dajka Program keretében a Munkaügyi Központ támogatásával alkalmaztunk egy fő szakképzett dajkát.

        Kollektívánk összeszokott, rugalmasak, nyitottak vagyunk, a munkatársak között kiegyensúlyozott, derűs munkahelyi légkör uralkodik.



        Tárgyi feltételek:


        Az óvoda épülete igen régi, folyamatos karbantartásra szorul.

        Óvodánk tárgyi felszereltsége jó, ami az utóbbi évek pályázati lehetőségeinek is köszönhető.

        Nagyon hiányzik egy tornaszoba, mert a csoportszoba mérete nem teszi lehetővé a nagyobb mozgással járó tevékenységeket.

        Az óvoda udvara nem túl nagy, homokozó, babaház, két faasztal padokkal, fa mérleghinta és fa mászó vár áll a gyermekek rendelkezésére.

        Az óvodában melegítő konyha üzemel, az étkeztetést a Pétervásárán működő Báziskonyha biztosítja számunkra napi kétszeri kiszállítással.

        Tárgyi felszereltségünk a Helyi Nevelési Programunk megvalósítását lehetővé teszi, a minőségi munkavégzését azonban a kötelezően előírt helyiségek hiánya nehezíti.

        INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA


        JÖVŐKÉPÜNK:


        A nyugodt, derűs, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet kialakítása, ahol a gyermek érdeke mindent megelőz.

        Óvodánk partnereink és környezetünk elismerését kiváltó módon működjön.



        KÜLDETÉSÜNK:


        A ránk bízott óvodáskorú gyermekeket egyéni fejlettségükből kiindulva, egyéni fejlődési ütemüket figyelembe véve, önmegvalósítási szándékukat, gyermeki szabadságukat és jogaikat tiszteletben tartva, érzelmileg elfogadva formáljuk, alakítjuk.


        Kiegészítve és tiszteletben tartva a családi nevelést, a mindennapi élettel a mindennapi életre nevelünk az Óvodai Nevelési Program cél-, feladatrendszerének megvalósítása során.


        Célunk, törekvésünk, hogy az óvodáskor végére a gyermekekben megalapozódjanak azok a készségek és jártasságok, amelyek képessé teszik őket az együttélésre, amelyek biztosítják az

        egyéni tanulási utak védelmét.

        Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkörben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk, melyben tudatosan megtervezett nevelés segítségével, jól megválasztott mozgásformák által fejlesztjük a gyermekek képességeit.



        MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT





        Mindezek elérése érdekében

        az óvoda vezetője,

        minden pedagógusa és segítő alkalmazottja közös összefogással arra törekszik,

        hogy a közoktatási intézmény partnerközpontú szemléletét erősítse,

        korrekt, kiszámítható együttműködést alakítva ki partnereivel, minden érdekelt fél megelégedésére.


        Napjaink kihívásaira csupán magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, folyamatos ön-, és továbbképzést vállaló pedagógusok tudnak megfelelni:

        akik hivatásukban elkötelezettek, gyermekközpontú nevelési elveiket a családdal együttműködve valósítják meg;

        akik a gyermekcsoportban biztonságos, nyugodt légkört teremtve, az egyéni bánásmód elvét alkalmazva nevelik a gyerekeket.


        Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy nevelő – fejlesztő tevékenységünk során az elvárható legmagasabb szakmai színvonalat nyújtsuk.

        Intézményünk vezetősége elkötelezett a folyamatos minőségfejlesztés iránt, ösztönzi a kreativitást, az újszerű problémalátást – problémamegoldást, valamint az új gondolatokra való nyitottság

        képességének kialakítását.


        A fentiek megvalósulása, fenntartása és folyamatos fejlesztése eszközeként intézményünk partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet.





        ……………………………………………

        óvodavezető





        AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK HOSSZÚ TÁVRA SZÓLÓ

        ELVEI






        • A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Alapvető követelmény a kisgyermekek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével.


        • Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelés gyermekközpontú.


        • Fontosnak tartjuk a szülők közösségével való együttműködést. A szülői szervezettel való szoros együttműködés a hatékony nevelőmunka eredményességét szolgálja.


        • Nevelésünk a gyermek természetes fejlődésére épít. Az egyéni adottságok, képességek, fejlettségek meghatározzák a nevelés folyamatában a differenciálódást. A differenciált bánásmód hangsúlyos része nevelő tevékenységünknek.


        • Az óvodai nevelés felvállalja a halmozottan hátrányos helyzetű családok segítését a társintézmények bevonásával.


        • Az óvodai nevelésünk biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését és fejlesztését, a megfelelő szakemberek és intézmények bevonásával.


        • Az óvodapedagógusok a pedagógiai etika elve szerint biztosítja a szülőt a titoktartásról, és tiszteletben tartja a családok belső szokásait, ügyeit.


        • Az óvoda dolgozói törekedjenek a másság elfogadására, és elfogadtatására, a konfliktustűrő egészséges tolerancia kialakítására. A tolerancia, mint a másság elfogadása az óvodai nevelésünkben szakmai alapkövetelmény.



        • Programunk a gyermek alapvető tevékenységére, a játékra, a környező valóság tevékeny megismerésére épít. Nevelésünk tartalma a gyermekek környezetéből származó ismeret, élmény, tapasztalat.


        • Óvodánk kollektívája együttműködve, egymást erősítve és segítve, magas szintű szakmaiságot képviselve végzi a mindennapok során nevelő-fejlesztő munkáját.


        • Fontosnak tartjuk az egymástól való tanulást és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket.


        • A partneri igényfelmérés eredményein alapuló, újonnan kialakult jó gyakorlatot az óvodai csoportban működtetjük.








        AZ ELVEK MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ

        ELKÉPZELÉSEK



        A MINŐSÉGPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK



        Pedagógiai célok


        • Törvényes intézményi működés kialakítása

        • A szakmai színvonal folyamatos emelése

        • Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció, tehetséggondozás

        • A nevelő-oktató munka mérési értékelési rendszerének kialakítása


        Szervezeti célok


        • Emberi erőforrások fejlesztése

        • A szervezeti kultúra fejlesztése


        Minőségi célok


        • Partnerközpontú működés kialakítása





























        Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda


        Erdőkövesdi tagóvodája

        AZ ÓVODA BEMUTATÁSA



        Az intézmény neve: Pétervásárai Napközi Otthonos Óvoda Erdőkövesdi Tagóvodája

        Fenntartója és felügyeleti szerve: Pétervására Város Önkormányzata

        Telephely: 3252 Erdőkövesd, Petőfi út 2.

        Alapítója: Erdőkövesd Község Önkormányzata

        Az intézmény alaptevékenysége:

        • Az intézmény biztosítja a településen élő 3 éven felüli gyermekek számára, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságuknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek.

        • Biztosítja a gyermekek felügyeletét, megfelelő napirendjét, és a biztonságos, egészséges környezetet.

        • Biztosítja az intézményben a gyermekek napi háromszori étkezését.

        • Megkülönböztetett figyelmet fordít a fogyatékos gyermekek nevelésére, az intézményben az ehhez szükséges szakmai feltételek biztosítottak.

        • Biztosítja a szervezett intézményi étkeztetést.





        A Mátra hegység lábánál, a Tarna-patak mellett, részben dombos vidéken fekszik Erdőkövesd, melynek lakóközössége 1990-ben érte el, hogy a falunak saját óvodája legyen. Az óvoda a régi iskola épületében kapott helyet.

        Nevelő-oktató munkánk hátterét az óvodai nevelés országos alapprogramja adja, ebből kiindulva, valamint helyi sajátosságunkat figyelembe véve választottuk az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” című program átvételét. Egy osztatlan csoport működik változó létszámmal óvodánkban. ez ad lehetőséget a családias, szeretetteljes légkör kialakítására; melyben az emberi személyiség – testi-lelki fejlődésének harmonikus kibontakoztatása történik integrált körülmények között. A családias nevelés megvalósításával a családi nevelés kiegészítésére törekszünk.



        Személyi feltételek:


        Az óvoda alkalmazotti létszáma 4 fő, egy óvodavezető, egy óvodapedagógus, egy szakképzett dajka és egy konyhai kisegítő alkotja az alkalmazotti közösséget.

        Kollektívánk igyekszik a helyi adottságokhoz, lehetőségekhez alkalmazkodva a gyermekek személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez, egészséges életmódjának kialakításához a kedvező feltételeket biztosítani.


        Tárgyi feltételek:


        Nevelő-oktató munkánk színtere a csoportszoba és az udvar.

        Óvodánk tárgyi felszereltsége jó, amihez az utóbbi évek pályázati lehetőségei is hozzájárultak

        . A gyermekek étkeztetéséről báziskonyha gondoskodik, az óvodában melegítő konyha működik.

        Tárgyi feltételeink a Helyi Nevelési Programunk megvalósítását lehetővé teszik.

        INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA



        JÖVŐKÉPÜNK:




        A körülöttünk rohamosan változó világban keressük a maradandó értékeket: az igazat, a szépet, és a jót.

        Ennek alapján azt valljuk, hogy az a szép és jó, ami egyszerű.


        Minden embernek, gyermeknek, vannak rejtett értékei, melyet türelmesen ápolgatva, lassan kibontogatva, segítünk minden személyiségnek, hogy majd az életben mindegyikük megtalálja a maga helyét és feltétel nélkül odaforduljon minden embertársához.


        „Piros, ha szeretsz minden embert,

        Zöld, ha béke van veled,

        Sárga mondjuk, ha türelmes vagy,

        Rózsaszín, ha szelíd a szíved,

        Kék, ha messzire tudsz nézni,

        Szép fehér, ha belül tiszta vagy.

        Akármilyen szürke minden körülötted,

        Te akkor is csak szivárvány maradj!

        Egy apró pötty, vidám tarka pötty legyél,

        Színezd ki a világot, amerre jársz!

        Egy apró pötty, s hidd el minden szürke színben

        A terád váró emberre találsz.”


        KÜLDETÉSÜNK:






        Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud, játékot, zenét, örömet.

        De, hogy mit fogad el: azt bízzuk rá.

        Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván!”

        (Kodály Zoltán)



        Nyugalmat, bizalmat árasztó esztétikus óvodai környezetben sokszínűséget hirdető Nevelési Programunk alapján neveljük gyermekeinket.

        Célunk az új feladatokra felkészült, szívesen kommunikáló, muzikális, a művészetek, felé nyitott, környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, az emberi kultúra értékeit becsülni tudó, befogadó, alkotni vágyó 3-7/8 éves gyermekek nevelése.

        Folyamatosan szem előtt tartva elkötelezettségünket a teljes gyermeki személyiség fejlesztése iránt úgy, hogy óvodásaink mindvégig megőrizzék boldog gyermekkorukat.



        MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT





        Mindezek elérése érdekében

        az ÓVODA

        vezetője, minden pedagógusa és segítő alkalmazottja közös összefogással arra törekszik, hogy:.


        a közoktatási intézmény partnerközpontú szemléletét erősítse

        ,

        korrekt, kiszámítható együttműködést alakítson ki partnereivel, minden érdekelt fél megelégedésére.


        Napjaink kihívásaira csupán magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, folyamatos ön-, és továbbképzést vállaló pedagógusok tudnak megfelelni


        Akik hivatásukban elkötelezettek, gyermekközpontú nevelési elveiket a családdal együttműködve valósítják meg.


        Akik a gyermekcsoportban biztonságos, nyugodt légkört teremtve, az egyéni bánásmód elvét alkalmazva nevelik a gyerekeket.


        Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy nevelő – fejlesztő tevékenységünk során az elvárható legmagasabb szakmai színvonalat nyújtsuk.


        Intézményünk elkötelezett a folyamatos minőségfejlesztés iránt, ösztönzi a kreativitást, az újszerű problémalátást – problémamegoldást, valamint az új gondolatokra való nyitottság

        képességének kialakítását.


        A fentiek megvalósulása, fenntartása és folyamatos fejlesztése eszközeként intézményünk partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet.





        …………………

        AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK HOSSZÚ TÁVRA SZÓLÓ

        ELVEI




        • A gyermek EMBER, emberhez méltó jogok és a gyermeki léthez méltó körülmények, a gyermeki személyiség védelme, szeretete, tisztelete és megbecsülése illeti meg.


        • Joga van a sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteinek kielégítéshez.


        • Különleges védelem illeti meg, érdekei megelőznek minden más érdeket.


        • Tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk a szülők elsődleges jogait a gyermeknevelésben, a gyermekkel kapcsolatos döntéshozatalban, és legjobb szakmai tudásunk szerint, partneri módon segítjük őket. A családi nevelés hiányosságaiból eredő esetleges hátrányok csökkentésére törekszünk.


        • Alapvető követelménynek tartjuk, hogy olyan egészséges, biztonságos környezetet teremtsünk, a belépő gyermekek számára, amelyben jól érzik magukat. lehetővé válik a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása.


        • Az óvodai nevelés csak derűs, biztonságos, családias égkörben képzelhető el, ahol a gyermek érzi, hogy óvják, védik, elfogadják olyannak, amilyen, ahol mindig számíthat a felnőttek segítségére, és ahol önállóan, szabadon tevékenykedhet.


        • Valljuk,: e sajátosan hatékony óvodai légkört csak személyiségközpontú óvónő tudja megteremteni, katalizátorként működtetni, aki a legfontosabbnak érzi a kisgyermek feltétel nélküli szeretetét, a feltétlen gondoskodást, hogy kellő empátiával forduljon a gyermekek felé, és megfelelő toleranciával tudja fogadni másságukat.


        • A játék az óvodáskorú kisgyermek „életeleme”, semmi mással nem pótolható alaptevékenység,.A gyermeki világhoz, a gyermek pszichikumához, adottságai, képességei megismeréséhez vezető lehetőség ,a szabad személyiségfejlődés és fejlesztés eszköze. Ennek tudatában teremtjük meg az önfeledt, szabad játék feltételrendszerét.


        • A gyermekkor nem a kötelességek, hanem a szabadság ideje. A gyermek attól lesz boldog, hogy az általa választott dolgokban vehet részt, a szabadság abban van, hogy választhat, tehát életkorának megfelelően élhet. A választás lehetősége megnyitja a személyiség fejlődésének, fejlesztésének távlatait. Ez azonban nem egyenlő a gyermek magára hagyásával. Ennek alapja a változatos tevékenységi lehetőségeket felkínáló óvodai élet megteremtése.


        • A gyermeki tevékenységeken keresztül közvetítjük azokat a műveltségtartalmakat, melyek részei az egyetemes emberi értékeknek, és amelyeket a gyermekek aktuális fejlettségükkel összhangban könnyen el tudnak sajátítani ..


        • Az óvodai élet ritmusát a látszólagos kötetlenség mögött alapos, átgondolt, folyamatos, rugalmas, ugyanakkor stabil napirenddel biztosítjuk.


        • Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, fejlődő személyiség – csak önmagához hasonlítható, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.


        • Tiszteletben tartjuk a gyermekek és szülők lelkiismereti és vallásszabadságát.


        • Nem fáradozunk az egyéni különbségek eltüntetésén, minden gyermeket önmagához képest fejlesztünk, segítjük tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Valóságos fejlesztési eredményekre törekszünk, az életkorhoz illő testi-lelki-szellemi harmónia megteremtésére.


        • Óvodánk kollektívája együttműködve, egymást erősítve és segítve, magas szintű szakmaiságot képviselve végzi a mindennapok során nevelő-fejlesztő munkáját.


        • Fontosnak tartjuk az egymástól való tanulást és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket.


        • A partneri igényfelmérés eredményein alapuló, újonnan kialakult jó gyakorlatot az óvoda nevelési gyakorlatába beépítjük.


        • Valljuk, ha a helyi néphagyományokat, mint örökséget, megfelelően építjük be a nevelési folyamatba, akkor elősegítjük a ránk bízott gyermekek személyiségének egészséges fejlődését – társaival olyan élményeket élhet át, amelyek erősítik a valahová tartozásukat, az identitás tudatukat.


        • Meggyőződésünk, hogy az ily módon nevelt kisgyermekek többségének 6-7 éves korára kialakulnak azok a készségei, képességei, amelyek képessé teszik az iskolai életmód elfogadására.










        AZ ELVEK MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ

        ELKÉPZELÉSEK



        A MINŐSÉGPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK



        Pedagógiai célok


        • Törvényes intézményi működés kialakítása

        • A szakmai színvonal folyamatos emelése

        • Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció, tehetséggondozás

        • A nevelő-oktató munka mérési értékelési rendszerének kialakítása


        Szervezeti célok


        • Emberi erőforrások fejlesztése

        • A szervezeti kultúra fejlesztése


        Minőségi célok


        • Partnerközpontú működés kialakítása

        Feladatellátási terv 2007-2008-as nevelési évben

        Pétervására, Erdőkövesd, Ivád, Váraszó


        Időszak

        Hol?

        Konkrét feladat

        Gyakoriság

        Végrehajtásban közreműködők

        Tevékenységi kör neve

        Folyamatos

        Szept.-dec.

        Január

        1. félév

        2. félév

        Óvodán belül

        Gondozási feladatok

        Szokásrend kialakítása

        Folyamatos

        Napi

        Délelőtt

        délután

        Tagóvodavezető

        Valamennyi óvónő

        gondozónő

        dajka


        Beszoktatás

        Szeptember

        Január

        1. félév

        2. félév

        Óvodán belül

        Szülői értekezlet

        Eseti

        Tagóvodavezető

        Valamennyi óvónő

        Szülők informálása

        Folyamatos

        1. félév

        2. Félév

        Óvodán belül

        Az életkori sajátosságok figyelembe vétele

        Testi, lelki

        szükségletek

        kielégítése

        Napi

        Tagóvodavezető

        Valamennyi óvónő

        Játékirányítás

        Folyamatos

        1. félév

        2. félév

        Óvodán

        belül

        Prevenció

        Korrekció

        Az egyéni képességek kibontakoztatása

        és tiszteletben tartása

        Kiemelt feladat a roma gyermekek nevelése

        Napi

        Tagóvodavezető

        Valamennyi Óvónő

        Almádi Gyuláné

        Fejlesztőpedagógus

        csoporton belüli foglalkozás

        Zagyva Béláné

        Fejlesztőpedagógus

        Csoporton belüli foglalkozás


        Egyéni,

        differenciált bánásmód

        Folyamatos

        I. félév

        II. félév

        Óvodán

        belül

        Integrált

        nevelés

        Napi

        Tagóvodavezető

        Valamennyi óvónő

        Gondozónő, dajka

        Gyógypedagógus

        ( Forgó Anita)

        Másság elfogadása

        November

        Március

        Május

        Óvodán beleül

        Ovi-újság

        ( kibővítve a tagóvodák, mindennapi életével)

        Eseti


        Tagóvodavezető, Óvónők

        Kiss-Gergely Judit

        Árvainé Kiss Orsolya

        Újság szerkesztés

        Folyamatos

        1. félév

        2. félév

        Óvodán belül

        Óvodán kívül

        Tisztálkodás

        Étkezés

        Pihenés

        Szabad levegőn tartózkodás

        Napi

        Délelőtt

        Délután

        Valamennyi óvónő

        gondozónő

        Egészséges életmód kialakítása

        November

        December

        Február

        Március

        Június



        I. félév

        II. félév


        Óvodán belül

        Óvodán

        Kívül




        Óvodán kívül

        Búcsú

        Luca

        Farsang

        Benedek nap

        Péter-Pál

        nap

        Falunap


        Eseti







        Eseti



        Nagycsoport

        Nagycsoport

        Minden csoport

        Középső csoport

        Nagycsoport

        Középső csoport


        Tagóvodavezető

        Dajka

        Hagyományok







        Hagyományok


        December

        Március

        Május





        II. félév

        Január



        Óvodán belül

        Óvodán

        kívül





        Óvodán belül

        Mikulás

        Karácsony

        Március 15.

        Anyáknapja

        Évzáró

        Ballagás


        Mesemondó-verseny

        Nagycsoportos

        Középső csoportos

        Gyermekek részvételével

        Eseti







        Eseti


        Tagóvodavezető

        Minden csoport

        Nagycsoport

        Valamennyi óvónő

        Gondozónő

        Szomszédné

        Kalmár Éva

        (felelős a székhelyóvodában)


        Székhelyóvoda

        Tagóvoda

        Ünnep







        Mesemondó

        II. félév


        Április

        Óvodán belül

        Versmondó-

        verseny

        Nagycsoportos

        Középső csoportos

        Gyermekek részvételével

        Eseti

        Székhelyóvoda

        Tagóvoda

        Tagóvodavezető

        Szomszédné

        Kalmár Éva

        (felelős a

        székhelyóvodában)

        Versmondó

        1. félév

        2. félév

        november

        február

        május


        Óvodán belül

        Óvodán kívül

        Meghívott

        előadók

        részvételével

        Műv. Ház szervezésében

        Eseti

        Minden óvónő, gyermek részvételével

        Tagóvodavezető

        Bábszínház



        Előadások

        Folyamatos

        1. félév

        2. félév

        Óvodán belül

        Testi

        Érzelmi

        Értelmi

        Erkölcsi

        Esztétikai


        Folyamatos


        Tagóvodavezető Minden óvónő

        Gondozónő

        dajka

        Nevelési területek

        Folyamatos

        1. félév

        2. félév

        Óvodán belül óvodán kívül

        Játékba integrált ,komplex fejlesztés, tapasztalatszerzés

        Folyamatos



        Tagóvodavezető

        Minden óvónő



        Oktatás,

        foglalkozási területenként

        komplexen

        Folyamatos

        1. félév

        2. félév

        Óvodán belül

        Mulasztási napló csoportnapló fejlődési napló etnikai füzet

        Folyamatos



        Minden óvónő

        Adminisztráció

        Folyamatos

        Óvodán belül óvodán kívül

        Tagóvodák

        Védőnő

        Orvos

        Műv-Ház

        Iskola

        Nevelési tanácsadó


        Folyamatos


        Vezető óvónő

        Tagóvodavezető

        Minden óvónő

        Almádi Gyuláné

        Szomszédné

        Kalmár Éva

        Kapcsolattartás a partnerekkel

        Folyamatos


        I.félév


        II.félév

        Óvodán belül

        A középső és a nagycsoportos gyermekek fejlesztése

        Minden hét keddjén

        Tagóvodákban

        Hetente egy alkalommal

        A Nevelési Tanácsadó logopédiai szakembere

        Logopédiai fejlesztés







        Folyamatos


        I.félév


        II.félév

        Óvodán belül és kívül

        Működtetés, ellenőrzés, értékelés


        Folyamatos

        Vezető óvónő, Tagóvodavezető, óvodavezető-helyettes, minden óvónő, gondozónők

        IMIP-pel kapcsolatos teendők



        II.félév




        Óvodán kívül


        Óvodán belül

        Intézményi vezetői értékelés

        Egyszer



        Kétszer

        Óvodavezető, Tagóvodavezető

        Beszámoló az Önkormányzat felé

        Beszámoló a munkatársak felé


        I.félév

        II.félév




        Óvodán belül

        Fejlődési napló

        Bemenet-kimenet

        Minden óvodásgyermek számára

        Mérés-értékelés


        Folyamatos

        I.félév

        II. félév



        Óvodán belül

        A pályázatok figyelemmel kísérése

        Folyamatos

        Óvodavezető, óvodavezető-helyettes, Tagóvodavezetők

        Pályázat-

        írás







        Pétervására, 2007. szeptember 1. Dobi Istvánné

        óvodavezető




        Intézmény neve:

        Napköziotthonos Óvoda Pétervására

        Ivádi, Erdőkövesdi és Váraszói tagóvodája














        INTÉZMÉNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS


        SZABÁLYZATA


        Módosítás


        2007.























        Az óvodavezető beosztású pedagógusok teljesítményértékelésének folyamata


        Az óvodavezető beosztású pedagógusok teljesítményének olyannak kell lennie, hogy segítségével a fenntartó:

        • Képet alkothasson az intézményben folyó tevékenységről

        • Megismerje az intézményvezető és más tevékenységének minőségéről

        • Megismerhesse az intézmény által nyújtott teljesítményeket

        • Megfelelő információ birtokába jusson az esetleges szervezeti módosításokhoz

        • A saját intézményen belül megalapozott munkáltatói döntést hozzon


        Az óvodavezető teljesítményének értékelése


        Az értékelés módja


        1. Az óvodavezető értékeli saját magát

        2. az óvodavezetőt közvetlen felettese értékeli

        3. az óvodavezetőt az óvodavezető-helyettes, és közvetlen munkatársai értkelhetik, hogy óvodavezetőként nyújtott teljesítményéről átfogó képjen kapjon


        Az értékelést a következő főbb szempontok alapján kell elvégezni


        • Az intézmény szakmai irányítása

        • A beosztottak irányítása, vezetése

        • Együttműködés, kapcsolattartás a tagintézményekkel

        • A tárgyi feltételek javítása érdekében végzett tevékenység

        • Az intézmény menedzselése

        • Az óvoda működési rendjének fenntartása és folyamatos továbbfejlesztése

        • A minőségirányítási programban meghatározott partnerekkel ( a fenntartóval, az intézményi alkalmazottakkal, a gyermekekkel, a szülőkkel, a gyermekeket átvevő más közoktatási intézményekkel )


        Az értékelési szempontokhoz rendelt értékelési rangsorolás


        • A követelmények, és elvárások fölött teljesít

        • A követelményeknek, elvárásoknak megfelel

        • Nem teljesítette a követeléseket


        Az óvodavezető teljesítményét az adott évre rögzített teljesítmény követelmények alapján kell értékelni.

        A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre:

        • A teljesítménykövetelmények az adott évre vonatkozhatnak, és tartalmazniuk kell az óvodavezető személyes adatait

        • A teljesítménykövetelmények részletes leírását.






        A tagóvoda vezető pedagógusok teljesítményértékelésének folyamata


        A tagóvoda vezető beosztású pedagógusok teljesítményének olyannak kell lennie, hogy segítségével a vezető:

        • Képet alkothasson az intézményben folyó tevékenységről

        • Megismerje a tagintézmény vezető és más tevékenységének minőségéről

        • Megismerhesse az intézmény által nyújtott teljesítményeket

        • Megfelelő információ birtokába jusson az esetleges szervezeti módosításokhoz

        • A saját intézményen belül megalapozott munkáltatói döntést hozzon


        A tagóvodavezető teljesítményének értékelése


        Az értékelés módja


        1. A tagóvodavezető értékeli saját magát

        2. a tagóvodavezetőt közvetlen felettese értékeli

        3. a tagóvodavezetőt közvetlen munkatársai értkelhetik, hogy tagóvodavezetőként nyújtott teljesítményéről átfogó képjen kapjon


        Az értékelést a következő főbb szempontok alapján kell elvégezni


        • A tagintézmény szakmai irányítása

        • A beosztottak irányítása, vezetése

        • Együttműködés, kapcsolattartás a székhelyóvodával

        • Az óvoda működési rendjének fenntartása és folyamatos továbbfejlesztése

        • A minőségirányítási programban meghatározott partnerekkel ( a Fenntartóval, az intézményi alkalmazottakkal, a gyermekekkel, a szülőkkel, a gyermekeket átvevő más közoktatási intézményekkel )


        Az értékelési szempontokhoz rendelt értékelési rangsorolás


        • A követelmények, és elvárások fölött teljesít

        • A követelményeknek, elvárásoknak megfelel

        • Nem teljesítette a követeléseket


        A tagóvodavezetők teljesítményét az adott évre rögzített teljesítmény követelmények alapján kell értékelni.

        A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre:

        • A teljesítménykövetelmények az adott évre vonatkozhatnak, és tartalmazniuk kell a tagóvodavezető személyes adatait

        • A teljesítménykövetelmények részletes leírását.








        Intézményi teljesítményértékelés



        Az értékelés főbb szempontjai:


        • Foglalkozásokon végzett munka jellemzői

        • Tehetséggondozási tevékenység

        • A kötelező óvodai foglalkozásokon kívüli foglalkozások jellemzői

        • A gyermekekkel való viszony

        • A szülőkkel kapcsolatos viszony

        • Kollégákkal való viszony

        • A pedagógus elhivatottság

        • Részvétel az intézmény szakmai tevékenységében

        • Részvétel az intézmény nem közvetlenül szakmai tevékenységében

        • Továbbképzéseken való viszony

        • Pályázati tevékenység

        • Az intézményi imázs erősítésével kapcsolatos tevékenység



        Az értékelés háromféle módon végezhető:


        1. Az intézmény dolgozója értékeli saját magát

        2. A dolgozót közvetlen felettese értékeli

        3. Értékelhetik közvetlen munkatársai, hogy teljesítményéről átfogó képet kapjon.


        Az értékelési szempontokhoz rendelt értékelési rangsorolás


        • A követelmények, és elvárások fölött teljesít

        • A követelményeknek, elvárásoknak megfelel

        • Nem teljesítette a követeléseket



        A teljesítményt az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni.


















        ELLENŐRZÉSI TERV


        Ellenőrzés területei


        • Játékirányítás, fejlesztés


        • Gondozási feladatok (testi-lelki)

        • Egyéni, differnciált bánásmód

        • Életkori sajátosságok figyelembe vétele

        • Másság elfogadása

        • Egészséges életmód kialakítása: tisztálkodás, étkezés, pihenés, szabad levegőn való tartózkodás.



        • Szervezési feladatok: Hetirend, napirend, szokásrend kialakítása, szülők informálása, szülői értekezlet és a kapcsolatok folyamatos ápolása.


        • Nevelési területek: érzelmi, értelmi, esztétikai, erkölcsi nevelés.



        • Oktatás, foglalkozási területenként.


        • Adminisztráció: jelenléti napló, mulasztási napló, csoportnapló, fejlődési napló, etnikai füzet.



        Kiemelt területei


        • Gyermek –és Ifjúság védelem:


        • Az intézménybe beiratkozott gyermekek családi körülményeinek feltárása, valamint a szülőkkel való kapcsolattartás

        • A pedagógus feladata: a személyiségük további fejlesztése, a gyermekek testi, pszichikus, szociális fejlettségének ismeretében

        • A rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése, köteles azonban tiszteletben tartani a gyermek személyiségét, családja világnézetét.

        • A hátrányos helyzetben élő gyermekek kompenzáló nevelése.

        • Állandó érzelmi biztonságot nyújtó, derűs légkör biztosítása


        • A sajátos igényű gyermekek fejlesztése


        • A tehetséggondozás


        • Az egészséges életmódra nevelés



        A fejlesztés fő területei

        A nagymozgások fejlesztése, szintre emelése, sportmozgás fejlesztése, motoros képességek kialakítása, erő, gyorsaság, állóképesség, térérzékelés, egyensúly-érzékelés, kinesztetikus differenciálóképesség, ritmusérzékelés, reakcióképesség, mozgékonyság, hajlékonyság, rugalmasság.


        Az ellenőrzés módszerei


        A megfigyelés, elemzés, véleményezés, értékelés, minősítés.


        Az ellenőrzés fajtái


        • Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint

        • Spontán és alkalomszerű: a problémák feltárása, megoldása érdekében, a napi felkészültség felmérése érdekében


        A vezetői ellenőrzés rendje, szabályai


        Az intézményen belüli ellenőrzés rendszerének kialakítása annak érdekében, hogy a szabályzatnak és szabályozásnak megfelelő működés biztosított legyen.



        Az ellenőrzési rendszer működéséért felelős

        Az intézmény vezetője

        Tagintézményvezető



        Hatáskör


        Ellenőrzési jogkörrel felhatalmazott személyek


        Az ellenőrzés folyamata


        • Információgyűjtés, dokumentumok felülvizsgálata

        • Helyszíni ellenőrzés

        • Megállapítások, összegzés, értékelés

        • Szükség szerinti korrekciós javaslatok megfogalmazása

        • Az érintettekkel a tapasztalatok, megállapítások megismertetése, elfogadtatása

        • Bizonylatolás, az ellenőrzési dokumentumok átadása


        Határidők


        Negyedévente, feladatfüggően.


        Kiscsoport: Beszoktatás.


        Középsőcsoport: A nevelési évben kiemelt terület feladatai.


        Nagycsoport: Iskolaérettség.


        Tagóvodák vegyes csoportjai: A kijelölt nevelési területek ellenőrzése.


        Az óvodavezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi.

        A tagóvodavezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi.


        Az ellenőrzés és értékelés dokumentumai: HOP, Minőségirányítási Program (26.oldal), Nevelési Terv, Teljesítményértékelés Szabályzat, Etnikai Program.




        Pétervására 2007-09-01



        Dobi Istvánné

        Óvodavezető




        Szomszédné Kalmár Éva

        Óvodavezetőhelyettes