A pétervásárai mezőőr a megye legprofibb jégkármentesítője

Európában egyedüliként Magyarországon épült ki uniós és nemzeti támogatásból az ország teljes területét lefedve a jégkármérséklő rendszer, amelynek működtetésére az agrártárca a Kárenyhítési Alapból évente másfél milliárd forintot biztosít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számára. A rendszer meghozta a várt eredményeket, annak kétéves működése alatt a jégkárbejelentések összege felére csökkent.

Nemcsak országos viszonylatban, hanem szűkebb hazánkban is jelentős károkat előzött meg a 2018 májusában kiépített jégkármérséklő rendszer, amely nagyban a kezelők munkájának is köszönhető. A negyvenkét darab megyei generátor közül tizenegy működik teljesen automataként, harmincegy pedig félautomataként, tudatta a NAK megyei szervezetének elnöke gyöngyösi sajtótájékoztatóján.

A berendezéseket a legoptimálisabban kezelők minden megyében elismerést kaptak az idén, tudatta Szendrei László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Heves Megyei Szervezetének elnöke.

Megyénkben Barta Gábor pétervásárai önkormányzati dolgozó, mezőőr üzemeltette a leghatékonyabban a jégkármérséklő generátort – jelentette be Szendrei László. Hozzátette, több szempontból értékelték az elvégzett munkát. – Figyeltük, hogy a kezelők milyen gyorsan reagáltak az értesítésre, valamint a berendezések optimális fogyasztását is ellenőriztük. A jégkármérséklő rendszer megyei kezelői pedig lelkiismeretesen végezték el a munkájukat. Barta Gábornak a NAK egy elismerő oklevéllel és pénzjutalommal köszönte meg a munkáját.

A rendszer működtetője a tájékoztatón elmondta, miután lakóhelyén is telepítették a rendszert és elvégezte a kezeléshez szükséges tanfolyamot, nem volt jégkár a térségben. A berendezés sem hibásodott meg és a telefonos applikáció is jól működött, így amikor az riasztott, rögtön tudott intézkedni. Szendrei László prezentációjában kitért arra is, hogy a rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkár­kifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen 2017-ben csaknem 6 és fél milliárd forint volt, addig tavaly ez az összeg alig haladta meg a 3 milliárd forintot.

– Idén a tavalyinál korábban, már április 15-én megkezdte működését a rendszer, amelynek második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt. Ez nagyjából fele a 2017-es, utolsó, országos védekezés nélkül töltött év értékének. Az idei jégkár aránya pedig 12 százalék volt a mezőgazdasági károkon belül. Az országos riasztási napok száma összesen 101 volt idén, Heves megyében 65 alkalommal kellett működtetni a rendszert, míg 2018-ban hazánkban 113 napon riasztották a kezelőket, a megyénkben 69 napon kapcsolták be a jégkárelhárító eszközöket – ismertette.

Elmondta azt is, hogy a szomszédos országokban velünk ellentétben igen komoly károkat okozott a jégverés, volt, ahol diónyi nagyságú jég esett. A jégesők előfordulása azonban hazánkban sem zárható ki, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz azoknál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. Az országban összesen 986 darab – 222 automata és 764 manuális – talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot égetnek el, amely a felhőkbe juttatva csökkenti a kialakuló jégszemcsék méretét.

Az időjárás miatt a kárbejelentések aránya nőtt. A NAK sajtótájékoztatóján elhangzott, az idén még a tavalyinál is szélsőségesebb időjárás miatt az összes zivatarhoz tartozó kárbejelentés közel kétszeresére nőtt: tavaly 45 és fél ezer hektárt, idén 85 ezer hektárt tett ki. Addig a jégkár aránya a zivatarkárokon belül a 2018-as közel 50 százalékról 44 százalékra csökkent, ugyanez a szám 2015–2017-ben több mint 84 százalék volt.

Az idén a jégkármérséklő rendszerben a védekező generátorkezelők az április közepétől szeptember végéig tartó, 169 napos szezonban országos szinten 101 napon kaptak riasztást. A megyék közül idén Borsod-Abaúj-Zemplénben üzemelt a legtöbbet a rendszer, a legkevesebbet pedig tavalyihoz hasonlóan Győr-Moson-Sopron megyében.

Forrás: HEOL.hu